Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 6. A Körösök és a Berettyó vízkömyéke

kai illusztrált szintezési utasítást »Nivellirungs-Instruction zum Be­huf der 4 Körössé, Berettyó, Hortobágy, Kákát und Theiss« cím­mel és egy szintező műszer rajzával. . . A felmérési munkálatokat rendkívül akadályozta a vadvizek óriási kiterjedésű, áttekinthetetlen hálózata, amely megkozelithetet- lenné tett egyes helyeket. 1820. május 21-en pl. Huszar jelentette, hogy az évek óta nagy károkat okozó vadvizeket legalább ideiglene­sen meg kellene nyitni. Bihar megye kérésére ajanlja, hogy a Csi- ket-érnek lefolyást kell adni a Halas-tavon át a Tekeru nevű víz­folyásig. Ezenkívül még sok más kisebb munkálatra is sürgős szük­ség volna, hogy a Böszörmény, Szeghalom, Nagyharsany, Kereszt- szL Vizesgyán Ugra, Szakái, Komádi, Okány, Csökmo községek közti óriási Lcsár vízszintje lejjebb szálljon. Tervezetéhez térkép­vázlatot is csatolt. 1821 januárjában Huszár már jelenthette, hogy a háromszöge­lés felmérései be vannak fejezve, s felmértek addigi30;térkép nél­küli községhatárt is, de még mindig hatra van 93 hatarnak a e mérése. 160 községhatár térképét már átredukálták, de n™ ud™. hogy mennyi kerül még elő. A szintezés jól haladt 1821 folyamán, mert alacsony volt a vizek állása. A munka befejezésének ideje azonban mmdmkabb belamat - lanná vált, ahogy újabb és újabb feladatok terűitek «^ folvamán 1821. február 21-én pl. Vay kir. biztos Huszar keresere közölte az Építési Igazgatósággal, hogy a munka h* ^ kében szükségesnek mutatkozik meg a Kadarcs, Kék- , bágy vízfolyásokkal való kapcsolat kiderítése erdekeben Szabolcs megye néhány községére: Földe, Pusztaszentmiklós Nádudvar Sáp, Tetétlen Újváros, valamint a hajdúsági Szoboszlo hatarara is kitér jeszteni a munkálatokat. Vay még továbbmegy , s föl Csegeig sze­retné a felmérést vezetni, hogy a térkép hatarai Nagyvarad, Debre­cen} Újváros, Csege legyenek. 1821 tavaszán már a leendő térképről is kialakultak Húszai el képzelései. Március 1-én jelentette, hogy annak kb. 80 szelvénye lesz, s egy-egy szelvény 6 négyzetmérfoldet fog kitenni, 2 mfjzeles­séggel, 3 mf hosszúsággal. Egy-egy lapnak a meretei az mértékarányban 16” szélesek és 24” hosszúak lesznek E szelvények megrajzolásához kért 17X25” rajzlapokból 16 csomag hollandus Re- gal-papirost leküldetni Nagyváradra. Már a megrajzoláshoz alkal­mas mérnököt is kiszemelte Melczel János szemelyeben, aki akkor az Eszterházy-uradalom mérnöke volt. Hat heti próbaidőre ki-is ku - dötték Huszárhoz 1821. május 1-én, majd augusztus 28-án allandoa alkalmazták. Ennek ellenére az l”-500° arányú térkép hivatalos elkészítésére sohasem került sor, s látni fogjuk, hogy azt Húszai 219

Next

/
Oldalképek
Tartalom