Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 6. A Körösök és a Berettyó vízkömyéke
támadt1^1131* készitette e1’ s hoSy ebből mennyi kellemetlenségen ^ ?pit;é,S1, IgazgatósáS= illetve Helytartótanács, és Huszár közti ellentetek abból indultak ki, hogy azok már 1821 tavaszán sürgették a munkaiatok befejezését, s a hajsza ezzel megindult. Huszár vála- szaban kimutatta, hogy milyen nehéz terepen és mennyi hátráltató körülmény kozott folyik a felvételezés. 1821. június 5-én közölte hatosagaival, hogy a háromszögelési hálózat elkészült, s azt a budai csillagda meridiánjára és paralel körére építette rá. Huszárnak nemcsak a felvételezési munkálatok adtak dolgot hanem mivel magyar mérnökök ilyen nagyszabású munkálatokat meg sohasem végeztek, neki magának kellett minden utasítást meg- írnia, hogy azzal a mérnöki kar minden tagjának munkáját egyöntetűvé tegye. Valósággal mérnöknevelést folytatott itt Huszár s a Korosvidek felmérése egyik leghatékonyabb iskolája volt a magyar vizimernök-nevelésnek. 1821. június 16-i kelettel írta meg a redukált térképek anyagának a háromszögelési hálózatba való beillesztésére vonatkozó utasításait: »Instruction, wie die Zusammensetzung der reducirten hydrographische Pläne in das trigonometrisches Netz und die Copirung der einzelnen Terrainen in die zugehörigen Sectionen vorgenommen werden müssen.« Másnapi keletű a rajzolási utasítás: »Instruction zur Zeichnung des hydrographischen Plans des vier Körössé, Berettyó, Hortobágy, Kakat und Theiss Fluss Umgegend.« Közben gyakorlati szabályozási munkával is meg volt terhelye. így pl. Nagyvárad területén három Körös-kanyart metszetett át az előző évben, de amikor távol volt, tudta nélkül valami gátat építtetett oda a megye. Ö azonnal tiltakozott és kimutatta, hogy az káros és nagy baj származhat belőle. Tiltakozásának azonban nem volt eredménye. Ennek következtében 1821 június végén egy nagy árvíz óriási rombolást vitt végbe. Huszár erre magyarnyelvű átiratban figyelmeztette az alispánt, hogy a bajt előre megmondotta,- de a gátat mégsem hányták szét. Most újból követelte annak azonnali eltávolítását, Egyúttal javaslatot is tett a megyének, és tervet is készített egy általa építendő híd biztonsága érdekében, s a híd felett a meder kiegyenesítésére. Huszár figyelme még arra is kiterjedt, hogy egyes folyók árvizeinek történetét is felkutassa. 1821. augusztus 21-i kelettel pl. megírta a következő tanulmányát: »Inundations Geschichte Des Terrains Hold Mező Vásárhely«. Emlékeztetett arra, hogy amikor 1816-ban emberemlekezet óta a legnagyobb árvíz volt itt, csak a legmagasabb helyek maradtak szárazon. A Körösből kilépő Korogy, Mágocs, Ago220