Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 5. A Szamos, a Kraszna és az Ecsedi-láp
Még egy másik névtelen térkép is van ebből az évből a folyóról, Szatmártól lefelé az összes kanyarokkal, A Tisza egyik holt ágával, mellékleteiben pedig néhány parti tó helyszínrajzával, mocsaraival. Egy negyedik kéziratos térkép ugyancsak névtelen szerzőtől az Ecsedi-láp egyik részletét tünteti fel, s úgy látszik, hogy szintén hivatalos használatra készült. A Helytartótanács, illetve szerve, az Építési Igazgatóság, a múlt század első két évtizedében bizonyos vízügyi munkálatokat tervezett ezen a vízvidéken, de hogy valamit csináltak volna, arra semmi adatunk nincsen. Tóthfalussy Sámuel ugyan elkészített egy térképet az 1830-as évek legelején »Niveau Planum, mely az újonnan ásandó Kraszna ágyát a Fels. Királyi Budai Aedilis Directio projec- tuma szerént Olcsvátul a Tiszáig mutatja« címmel. Ez már a Kraszna-csatorna elkészítéséhez szükséges hossz- és keresztszelvényeket is tartalmazza, de a munka akkor még nem indult meg. Szatmár város és megye még mindig egyedül védekezett úgy, ahogy tudott. 1826-ban és 1831-ben Szatmár város újabb kanyarokat vágatott át a Szamoson, s a megye is elkészített 1839-ig 14 átmetszést, de ezek nagy része már egy éven belül eliszapolódott. Később 34 átmetszést terveztek, de ezeket nem csinálták meg. 1838-ban Jaszeniczky kamarai mérnököt küldötték a Szamosra, hogy Szatmárnál négy kanyart vágasson át. Ezek a munkálatok csak tapogatózások voltak, hiszen a Szamos még sem rendszeresen felmérve, sem szintezve nem volt. 1840-ben jutott el a Szamosra a Tisza-mérés, amely kiterjedt erre a folyóra is. Ebben az évben mérte fel a Szatmár körüli szakaszt Vetés és Veresmart között Müller Lőrinc, Farkas Pál, Tóth Rudolf tiszai mérnök. Egyes szelvényeket urbariális térképekből vettek át. 1845-ben készültek el a védtöltések tervei a Szamos két partján a jándi révtől Győrtelekig és Géberjénig, ameddig a Tisza árja felhatol, a Krasznán Mátészalkáig, a Túr folyócskán mindkét parton Nagyartól Nagyhódosig és Nagypaládig. Ezek a munkák a Tisza szabályozásának voltak kiegészítő részei. A Szamos szabályozási tervei 1847-ben készültek el. Ezen Csen- ger és a Tisza között 21 kanyar átvágását tervezték, a Krasznát pedig Csengéméi akarták a Szamosba bevezetni. Mindebből semmi sem valósult meg akkor. Szatmár város nagy reményeket fűzött a Szamos szabályozásához. 1847 október 21-én megköszönték Széchenyinek, hogy Ígéretet tett a Szamosnak Szatmárig gőzhajóval való beutazására. Széchenyi elment Szatmárra, hogy a Szamoshát vízi problémáival megismerkedhessen, de nem gőzhajóval. 207
