Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 6. A Körösök és a Berettyó vízkömyéke

A szabadságharc teljesen visszavetette a Szamos-szabályozást is. Csak 1853-ban kezdtek újra a tervek megrajzolásához, amikor Boros Frigyes vezetése alatt, Bucz Károly és Hodossy József készítették el az átmetszések terveit. Bucz Károly 1853-i térképe még teljesen szabályozatlan állapotban mutatja a Szamost, és csak az

1847-i átmetszési terveket tünteti fel. Ebben az időben dolgozták ki a balparti töltés hosszszelvényét Lippótól a Tiszáig, a jobbparton Bérencétől a torkolatig. Készítettek ekkor a Szamosról 74 keresztmetszetet, az átvágásokról 39 hosszmetszetet, s magáról a folyóról egy hosszmetszetet Iloba és Óapáti között. A kanyar átmetszésekről Hódossy rajzolt részletes terveket.

Az 1860-as évek elején felvették 1 : 57 600 léptékben az egész vízvidéket az Ecsedi láppal együtt.

Weiss István 1861-i Tisza-térképén még sehol sem látunk a Szamos mentén újonnan készített töltéseket; a munkálatokat az 1860-as években hajtották végre, de nem mind nyert befejezést ebben az évtizedben sem, hiszen Szatmáron még 1876-ban is a kanyarok átvágása ellen nyilatkoztak különböző külföldi szakértők.

A Szamos-hát többi vizeinek, a Krasznának, az Ecsedi-lápnak, Túrnak, Batárnak, Homoródnak vízi munkálatai mind a kiegyezés utáni korszakra maradtak.

6. A Körösök és a Berettyó vízkörnyéke

Ez a vízgyűjtő egyik legnehezebb feladata volt a magyar vízi munkálatoknak. Oka ugyanaz, mint a Szamosnál: a hegyvidékről lesiető folyók egy kis peremi süllyedékbe jutnak, amit már Lóczy Lajos is megfigyelt. Ezt a süllyedőket a két Sárrét mocsarai töltik ki. Saját vizén kívül ez a mély síkság időnként megkapta még a Tisza felnyomott árvizeit, sőt egyes kóbor Tisza ágakat is, amelyek, mint pl. a hírhedt Mirho, a Közép-Tiszáról jutottak ide. Hogy még nagyobb legyen a vízrajzi káosz, a Maros törmelékkúpján szétterülő ágaiból jutottak el ide vizek.

Aligha van még olyan kisebb folyóvizünk, amelyen olyan régóta és annyi kiváló magyar föld- és vízmérő dolgozott volna, mint éppen a Körös-vidéken. Elsőnek itt is Mikoviny környezetéből kerültek ki azok a térképek, amelyek a Köröst, a Berettyót és mellékvizeiket feltüntetik. Békés és Zaránd megye 1735 és 1750 között keletkezett kéziratos térképein már megörökítették az itteni vízhálózat ma már névről is alig ismert részeit.

Korán rajzoltak erről a vidékről öncélú vízrajzi térképet. 1751- ben kelt Ruttkay Mihálynak egy kéziratban megmaradt szép víz208