Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó
így került sor Széchenyi és Vásárhelyi nevezetes tiszai utazására 1845 őszén. Széchenyit Vásárhelyin kívül Tasner Antal kísérte ezen útján. Széchenyinek ezzel az utazással azt volt a célja hogy az érdekeltekkel tárgyaljon, s megalakíttassa az egyes érdekeltségi vízi társulatokat. 1845. szeptember 27-én indultak útnak, s egész útjuk alatt egy-egy négylovas és egy-egy hatlovas kocsit vettek igénybe. Az útirány a következő volt: Szeptember 27: Pest—Gyöngyös. Szeptember 28: Gyöngyös __ M iskolc. Szeptember 29: Miskolc—Sátoraljaújhely, Szeptember 30- Satoralj aujhelyen értekezés a hatósági kiküldöttekkel. Október 1 Sátoraljaújhely—Perbenyik. Október 2: Perbenyik—Vásárosnamény.. Oktober 3: Értekezés Vásárosnaményban. Október 4—5- Vásáros- nameny—Debrecen. Október 6—7: Debrecenben értekezés. Október 8: Debrecen Tiszadob. Október 9: Tiszadobon értekezés. Október 7° 11; Tiszadob—Szolnok. Október 12: Szolnokon értekezés. Október 13—14: Szolnok—Szeged. Október 15: Szegeden értekezés. Széchenyi ezt az utazást hivatalos kiküldetésben járta végig, s a Helytartótanács neki 1354 Ft, Tasnernek 599 Ft költséget utalványozott a sóhivatalnál, a felemelt sóárakból, amely alapjául szolgált akkor a vízrendezési munkálatoknak. Hogy Vásárhelyi akkor még mindig szabályozási javaslataival foglalkozott — a szervezési munkán kívül — igen valószínű, mert később állítólag módosította is előleges javaslatát. Széchenyiben a tiszai útján való érdekeltségi tárgyalásokon alakult ki véglegesen a Tisza-szabályozás egész szervezetének képe Elgondolásait ugyancsak a 'következő év elején hozta nyilvánosságra »Eszmetöredékek különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg« c. művében, de ez tiszai tárgyalásai hatása alatt keletkezett. Ebben a művében Széchenyi egészen új oldalról látja a folyószabályozás feladatait és kötelességét. »A Tisza völgyét és ennek orvoslását,, mint én tartom, nem vidéki, vagy éppen rokonszenvi, egy-egy határnak kedvező körülmények szerint kell felfogni, de országos és az egész roppant vízszerkezetnek lehető legegyenlőbben kedvező szempontbul.« »A Tisza- völgy rendezését illetőleg én az itten következő nehézségeket látom útban... 1-ször. Roppant vízmennyiség. 2-szor. Aránylag felette csekély eset. 3-szor. Jobbadán alacsony partvidék... Azon tényezők sora, mellyeknek a kérdésben levő ügy sikeres kifejtésére múlhatatlanul együtt kell munkálniok, ehhez képest az itt következő. 1-ször. Kimerítő mérnöki terv. 2-szor. Lehető legnagyobb egység ezen tervnek alkalmazásában. 3-szor. Egy parancsoló és számos szófogadó. 4-szer. Kész Cassa. 5-ször. Mindig éber és szorosan egybehangzó felvigyázat a végbevitt munkák jó karbani tartására.« 172
