Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó

— »Erre még a tiszavölgyi vármegyék* mint legközelebbek sem alkalmasak ...«

Ezeken az alapelveken át jut el Széchenyi arra, hogy csak az érdekeltek összefogása oldhatja meg a szabályozás nagy művét, ezeket kell tehát megszervezni. »Egyenesen a parti lakosokat és áltáljában véve mind azokat, kik a végbeviendő szabályozás gyümölcseit élvezni fogják.« Meg kell tehát alkotni egy nagy társulatot.

Ebből a célból hívta meg 1846. január 19-re Pestre a már megalakult helyi társulatok képviselőit. Kifejti még e művében azt is, hogy ennek a gyűlésnek egy technikai igazgatót kell választania, akinek az egész végrehajtást vezetnie kell. Kimondja azt is, hogy ő semmiesetre sem választana idegen szakembert, mert: 1. A főtervezőnek kell lennie a szabályozás végrehajtójának is, márpedig valami külföldi notabilitás nem szánná el magát,' hogy évekig a Tiszavölgyet lakja. 2. Nekünk is vannak olyan egyéniségeink, akik tökéletesen megoldhatják a feladatot, ha nekik szabadkezet és lehetőséget adnak. 3. A munkálatok évekig tartanak. 4. Ez nemcsak technikai, hanem politikai és társadalmi feladat is, amiket egy külföldi csak nehezen ismerhetne meg.

Amint Széchenyi és Vásárhelyi tiszai szervező utazásukat befejezték, 1845 őszén a Tisza-szabályozásban részt vevő Wodianer- érdekeltség meghívására azonban már itt járt Feyne hollandus vízépítő, aki be is utazta a szabályozandó vidéket és felülvizsgálta Beszédes József Kerecsen—Komoró közti kanyar átmetszési tervét, Vásárhelyi javaslatát és Lamm. Jakab árapasztó-csatorna tervét. Francesconi olasz vízépítő mérnök szintén átnézte a terveket és éppen úgy, mint Feyne, helyesnek találta azokat.

Kétségtelen, hogy ezeknek az idegen szakértőknek meghivatása hozta ki Széchenyiből azt a határozott álláspontot, amit fentebb ismertettünk* hogy a magyar Tisza problémáját csak magyar szakember oldhatja meg. Az ő messzenéző tekintete meglátta a műszaki feladatok mögött a magyar problémákat is.

1846. január 19-én valóban egybe is ült a Széchenyi által összehívott érdekeltségi képviselet Pesten. Megalakították a Tiszavölgyi Társulatot, amelybe a már megszervezett helyi társulatok tömörültek. A vidéki társulatok ennek az egységes szervezetnek osztályaivá lettek. Vásárhelyi e nagygyűlésen újból bemutatta és ismertette terveit, amit a Tiszavölgyi Társulat el is fogadott.

Vásárhelyi már kész tervezettel várta az 1846.' évi munkálatok megkezdését. Ez az évi munkaterv a következő volt:

1. A Borsa jobbpartján egy 3200 öles töltés építése és a Vérke elgátolása. 2. A Tisza balpartján Vereckétől Tekeházáig egy 3500 öles védgát készítése. 3. Beregben 2242 öl hosszúságban elkészí173