Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó
tése, illetve felvételi eredményeinek összefoglaló 70 szelvényű térképe ugyancsak kiterjeszkedik a szomszédos Tisza-szakaszra is, s kétségtelenül segítségére voltak a nagy Tisza-mérésnek, amelyet azonban nem Huszár, hanem Lányi Sámuel vezetett. Eddig nem is tudtunk róla, hogy Huszár a Tisza szabályozási terveivel is foglalkozott. Pedig már 1818-ban készített egy kimutatást az árvédelmi töltések hosszáról, valamint a szükséges átmetszésekről is. Ezeknek térképei nem ismeretesek, csak a kimutatások maradtak fenn az Építési Igazgatóság iratai között. Ezek szerint a Tiszán szükséges töltések hossza a jobb parton Titeltől Ka- rádig 198 720°, a bal parton Titeltől Komoróig 359 130°. A jobb parton torkolló mellékvizek mentén 97 561°, a bal parti mellékvizek mellett 186 800°, összesen tehát 842 211°. A kanyarátvágások hosz- szát 61 953°-re számítja. Egy ugyanekkor kelt másik kimutatásában a Titel és Vásárosnamény között kimutat 120 átvágandó kanyart, a kanyarok összes hosszát 319 333°-ben állapítja meg, s az átvágásokkal, amelyek összes hossza 96 220° volna, a mederhosszúság 223 113°-re csökkenne. Ezeknek a Huszár-féle szabályozási terveknek csak már meglevő térképek lehettek az alapjai, hiszen még akkor nem mérték fel a Tiszát. Márpedig a Lipszky-féle térkép, amely egyedül lehetett alapja Huszár számításainak, korántsem nyújthatott biztos alapot a mérésekre. Mindenesetre érdekes azonban, hogy Huszár már 1818-ban szabályozási tervekkel is foglalkozott. A Tisza-völgyben az első rendszeres és szervezett felmérés Huszár munkásságával indult meg. c) Lányi Sámuel nagy Tisza-mérése 1833—45-ig Huszár Körös felmérése 1823-ban véget ért, de a Tiszán még mindig nem rendelték el a térképezési munkálatokat. Pedig csak az 1830-i árvíz a folyó jobbpartján Ugocsában 376, Beregben 1032, Szabolcsban 86, Ungban 980, Zemplénben 184 öl hosszúságú árvédő töltést rongált meg. 1830. július 5-én Zemplén és Ung megyék közös bizottsága helyszíni vizsgálatot tartott a kitöréseknél, s erősen sürgették a töltések kijavítását és főleg a Zsurknál levő veszedelmes kanyar átvágási tervének jóváhagyását. Az ilyen helyi szabályozási terveket a kormányhatóságok mindig azzal odázták el, hogy majd az egységes szabályozás keretében kell azokat elvégezni. Igen, de még egységes térképe sem volt a Tiszának. Végül 1834 márciusában kinevezték a Tisza-mérés vezetőjének Lányi Sámuelt, aki előbb 1824—29-ig mért a Dunán Dévény és Pétervárad között. Kinevezése ugyan csak 1834-ben kelt, de úgy látszik, hogy már 1833-ban itt dolgozott, sőt arra is vannak adatok, hogy a Duna térképezését 150
