Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza rendszeres felmérését megelőző vízi tervek, rendelkezések és munkálatok országos áttekintése
A TISZA RENDSZERES FELMÉRÉSÉT MEGELŐZŐ VtZI TERVEK, RENDELKEZÉSEK ÉS MUNKÁLATOK ORSZÁGOS ÁTTEKINTÉSE Minden magyar elmaradottságot szokás volt Mohács terhére íini még akkor is, ha erre semmi ok sincsen. A vízszabályozások terén való késedelmeskedésünk okainak gyökerét azonban valóban a török alatt elszenvedett másfél században kell keresnünk. Történelmi adatokkal bizonyítható, hogy Magyarországon, ebben a vízivilágban, már a középkorban is történtek vízi munkálatok, ha nem is azzal a célzattal, mint a modern gazdasági életben. A tömérdek élő és álló víz ugyanis egyrészt hozzátartozott a védelmi berendezésekhez (vízigyepük), másrészt gazdasági érték volt, egyfelől mint halászóhelyek, másfelől mint a téli legeltetés színterei, úgyhogy az első kettős települések közül a téli telepek mindig vizek partjain helyezkedtek el. Nyomok vannak az Árpádok idejéből, hogy halastavakat csináltak, malomcsatornákon és azok zsilipjein pörösködtek. Ezek azonban meg nem a vizek elleni védekezés mozzanatai, hanem inkább a vízhasználattal voltak kapcsolatban. IV. Béla alatt a véglegesen letelepedett és túlnyomólag mezőgazdaságból élő községeknek már védekezniük kellett az árvízveszedelem ellen, s vannak ilyen munkálatoknak nyomai is. Ezek a nyomok a XV. században sűrűbbekké váltak. A torok foglalás után főleg a malomgátakkal kapcsolatos mozzanatokról vannak adataink. Hogy azonban a török által meg nem szállt területen mennyire érezték már az árvédelem szükségességét, arra eppen eleg bizonyíték van a sok-sok törvényes rendelkezésben, amelyek rendszerint semmi eredménnyel sem jártak. Az 1569. XXI. te. elrendeli a Csallóközben gátak emeleset. Az 1596. Lili. te. arról rendelkezik,1 hogy a malmok a Garamon ne akadályozzák a vízi közlekedést. Az 1613. XXVII. te. kimondja hogy a Tisza árvizei ellen a megyéknek töltéseket kell emelni. Az 16-.2. XL . te biztosokat küld'ki a Rába és a Duna megvizsgálására. Az 1624. XV., 1630. XIV., 1635. LXIV., 1638. XIII., 1647. CXXXIX. torveny- eikkek a Rába szabályozásáról intézkedtek. Az 1655. XXX. te e - rendeli a Rábán és Murán védgátak építését. Az 1659. LXX1V. te. a dunai töltésekről intézkedik. Az 1687. XVI. te. utasítja Trencsen, 135
