Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza rendszeres felmérését megelőző vízi tervek, rendelkezések és munkálatok országos áttekintése
Pozsony, Moson, Győr, Komárom megyék alispánjait, hogy vessenek veget a Vág és Duna pusztításainak. Az 1715. LXIX. és LXXXIX. to. megújítja az előző rendelkezéseket. Az 1723. CXX. te. a folyók csatornázásáról és hajózhatóvá tételéről rendelkezik. Az 1751. XIV te megrendszabályozza a káros malmokat, a XX. te. pedig a Vág galgóci szakaszának szabályozásáról rendelkezik. Az 1764 __1765. XIX. t e. megújítja az 1723-i intézkedéseket. Az 1790. LXVII. te. bizottsá?0t, onLCl kl 3 folyószabáIy°zás és a csatornázás tanulmányozására Az 1807. XVII. te. kimondja, hogy a szabályozás költségeihez az érdekeltek kötelesek hozzájárulni. Az 1836. XXXVI. te. rendezi a szabályozási költségek kivetését, a XXV. te. pedig megengedi a szabályozás céljából való kisajátítását. Mindezekben a törvényekben főleg a Duna nyugat-magyarországj szakaszáról, Vágról, Garamról, Rábáról, vannak intézkedések, de a Tiszáról sehol sem esik említés. Legfeljebb általános intézkedések vonatkoznak a Tiszára is. Egyébként is ezek a törvényes intézkedések csak papiros rendelkezések maradhattak mindaddig, amíg két legfontosabb tényezőjük, a költségek és a végrehajtáshoz szükséges mérnökök hiányoztak. Csak a török kiűzetése után van adatunk arra, hogy műszaki emberek is megjelentek a magyar vizek mellett. Ezt megelőzőleg csak egy adatunk van arról, hogy a magyar vizeken külföldi mérnökök dolgoztak. 1646-ban ugyanis Rákóczy György belga és velencei mérnökök tervei alapján ásatott egy sószállító csatornát Tokajtól Tárkányig a Karcsa-medren végig. Ezt azonban II. Rákóczi Ferenc 1705-ben elzáratta. Ennek az adatnak hitelességét nem ellenőrizhetjük, mert forrása nincsen megadva. Az azonban már közismert adat, hogy III. Károly 1722-ben belga mérnökökkel szabályozási terveket készíttetett. Ezekből semmi sem valósult meg, s a terveket sem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy szó volt bennük' 1 Tokaj—Debrecen—Mezőtúr—Csongrád közti tiszai csatornáról. 2. Du- na Tisza csatornáról Vác—Szolnok, vagy Pest—Szolnok, vagy végül Kalocsa Szabadkán át. 3. Egy csatornáról,; amely Ároktőnél indult volna ki a Tiszából a Tárnába, Jászberénynél érte volna el a Zagyvát, s innen Szolnokhoz vezetett volna vissza a Tiszába.' Az azonban viszont tény, hogy az első vízrajzi célzatú térképet Magyarországon magyar ember, Mikoviny Sámuel készítette el 1735 50. között a Dunáról, »Mappa Danubii Cursum Situmque. representans« címmel. Mindaddig, amíg megbízható térképeink nem voltak folyóinkról, a vízmunkálati tervezéseknek nem volt komoly alapja. A magyar- országi vizekről a legelső megbízható térképeket magyarok rajzolták, mert Marsili 1726-i híres Duna-térképe nem megbízható. 136
