Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

A magyar mérnökképzés megalapítása

nagyobb magyar vízimérnökök sorában foglalhatnak helyet, pl. Balta Antal.

Egy másik vonala korai vízimérnökeinknek a bécsi katonai mérnöki iskolából indult el, amelyet 1717-ben alapítottak. Ezekből egyesek a polgári életben helyezkedtek el, mint pl. a Kiss-fivérek, Krieger Sámuel, Böhm Ferenc, Nagy József, Mezeő Cyrill; ilyen azonban nem sok van. (Az utóbbiakra vonatkozó adatokat Friedrich Gatti »Geschichte der K. K. Ingenieur und K. K. Genie-Akademie. 1717—1869. Wien, 1901. c. művéből merítettem.)

Ezek azonban még mindig csak kevés mérnököt bocsáthatták rendelkezésre a vízivilág meghódításához. Rendszeres mérnökképzésre volt immár sürgős szükség. Ennek kezdeményeit már Mária Terézia korában találjuk. Mária Terézia ugyanis 1766-ban megalapította Szencen a Collegium Oeconomicum nevű iskolát, amelynek egyik feladata lett volna az is, hogy műszaki tudást nyújtson hallgatóinak. Ebben geometriát is tanultak, s tíz évi fennállása alatt összesen 105 tanulója volt. Ezek között valóban akadtak olyan kiváló magyar ifjak, akik legelsőknek állottak szembe a vízivilággal, mint pl. Laáby Gáspár, aki a csallóközi Dunán térképezett, Szalaky Gábor, aki legelsőnek méregetett a Körös-Berettyó vidékén, s aki a Hanságon, valamint a Zagyva—Tárná mocsaraiban is dolgozott, s még egy-két férfiú, de számuk és tudományuk csekély volt egy egész vízivilággal szemben. A szenei kollégium leégése után Tatán kísérleteztek pár évig műszaki tanítással a piaristák, de ez még kevesebb eredményt hozott.

így tehát lényegében II. Józsefet kell a magyar műszaki oktatás megalapítójának tekintenünk, aki magyar tanácsadók, mint Ürményi József, és magyar szaktudósok, mint Molnár János, Makó Pál sugalmazására és segítségével életre hívta a világ legelső polgári mérnökképző főiskoláját, 1782. augusztus 30-án kelt rendeletével megalapította a budapesti egyetem bölcsészeti karán az Insti- tutum Geometricum-nak nevezett Mérnöki Intézetet. Az Institu- tumból kerültek ki a legkiválóbb vízimérnökeink, valóságos hősei a vad vizekkel való sok évtizedes küzdelemnek, mint pl. Vedres István, Huszár Mátyás, Lányi Sámuel, Vásárhelyi Pál.

II. Józsefnek az Institutumot alapító rendelete bevezető szavai világosan elárulják, hogy az intézkedés célja legelsősorban az volt, hogy a vízivilággal való küzdelemre hívjanak életre egy tudós mérnöki hadsereget. E bevezető szavak magyar fordításban a következőképpen hangzanak: »Mivel általában szerfölött szükség van elsősorban Magyarországon és a csatolt tartományaiban földmérő, vízépítő és műszaki tudományokra, ahol ... a birtokviszonyok igen zavarosak, ahol szerfölött nagy tájak vannak víz alá merülve és.

12