Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

és mai napig helytálló felfogás.) Felveti ezzel szemben egy árapasztó csatorna tervét, amelyet a Tiszából Tiszaújlak, Tokaj, vagy Tiszafürednél- kellene kivezetni a Dunába. Ezzel az Alibunárt is le lehetne csapolni. Vedresnek ezt a tervét azóta sem méltatták kellőleg, viszont őt követően többen felvetették egy hasonló irányú árapasztó csatorna gondolatát.

Vedres Pest—Szeged-csatorna tervét csak 1835. január 30-án egy szegedi küldöttség adta át Széchenyinek, hogy azt az ország- gyűlés elé terjessze. Szegeden halt meg 1830. november 4-én.’

532. Végh Mihály. Születési helye Kój (Bihar m.), ideje 1792. Az Institutumban 1827. szeptember 7. és 1828. április 2. között tette le szigorlatait. 1830. március 23-án vette ki oklevelét. Hogy kezdetben hol dolgozott, nem tudjuk, de 1848. április 2-án a tiszai munkálatokhoz kért felvételt; kérésének eredménye ismeretlen.

533. Veres József. Az Institutum állította ki oklevelét 1802. június 9-én. 1806-ban a Hernád egyik szakaszát térképezte Üjfalu határában.

534. Veres József. Sárközy Imre Böhm Ferenc életrajzában említ egy Veres Józsefet, aki 1790-ben a Sárvíz-szabályozás vezetője volt.

535. Vertics Ferenc. Néhány térképét ismerjük. 1769-ben készítette »Conspectus decursus fluvii Sió...« c. térképét, amely a Sió legelső magyar felvételű térképe. Még mértékaránya sincsen. Ugyancsak 1769-ből maradt tőle a Moson megyei Sövényháza kornyékének térképe a Répce igen hosszú szakaszával. Mas adatok meg odamutatnak, hogy egy Vertics Ferenc nevű mérnök Csongrad Csanád Békés megyékben dolgozott. A Görög-atlaszba Csongrad m^gye térképét is ez rajzolta. Lehetséges azonban,', hogy a kettő egyazon személy.

536. Vertics József. Első térképe 1775-ből maradt fenn, az utolsó 1805-ből. 1778 körül részletesen felvette a Maros Csanad megyei szakaszát 22 db 1 : 14 000 léptékű lapon. Ilyen nagy kiterjedésű és részletes vízrajzi felvételt rajta kívül aligha csinált meg ak oi magános mérnök. Ugyanezen tájt térképezte a Tisza Csongrad megye! szakaszát is, de ez már csak átnézeti lap 1 : 86 000 léptekben, s alighanem egyik tagja egy egységes tiszai megyei feiveteUsoro- zatnak. 1788-ban készítette el Békés, Csanad es Csongrad megyek térképét, amelyen az ottani nagy folyókon kívül számos, ma mar nem ismert vízfelületet ábrázolt. Van egy átnézeti térképé a Maros Csanád megyei szakaszáról ugyancsak 1788-ból, csak a megye felöli oldal kidolgozásával. 1789-ben a Maros Csanádi szakaszán 123 medermetszetet is felvett, ami egészen egyedülálló abban az időben.

127