Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

1801-ben felvette Békés megyében a Fekete- és Fehér-Körös közti terület rendkívül gazdag vízrajzát. Ez kora egyik legjobb vízrajzi térképe. A Körösökön már Huszárt megelőzőleg szintezett.

Vertics József térképeivel és medermetszeteivel megelőzte a maga korát.

537. Viskovszky János. 1805-ben született Apatinban. Oklevelét az Institutum 1832. november 26-án adta kezébe. 1833-ban Vargha János mellé küldték Nagyváradra a Körös-méréshez 1 Ft napidijjal. Itt jól bevált, csak 1835-ben vádolták meg a hivatalos órák be nem tartásával. 1835. március 23-án véleményt kért róla az Építési Igazgatóság Varghától, hogy alkalmazható-e a Duna—Tisza vagy a Maros felmérésénél. 1835. szeptember 11-én Lányi kérte, hogy a Nagyváradon gyakornokoskodó Viskovszkyt léptessék elő felmérő mérnöknek, mert már 1834. szeptember 24. óta Vörös Zsig- mond helyén dolgozott 2 Ft-os napidíjjal. 1836. tavaszán megbetegedett a Tiszán, s akkor ideiglenesen központi szolgálatra rendelték be az Építési Igazgatósághoz. Nem tudjuk, hogy visszatért volna a Tiszára. 1846-ban hajózási ellenőr volt a Maroson.

538. Vitalis István. 1800-ban a Berettyón mért Füzesgyarmat környékén. Felvette Mezőtúr környékét is.

539. Vogl Ignác. Kamarai vagy megyei mérnök lehetett, aki a XIX. század elején Arad megyében dolgozott, így többek között 1807-ben felvette Kurtakér környékét az ottani vízrajzzal együtt.

540. Vogelsperger János. Az Institutumban kapott 1786. január

23-án oklevelet. 1788-ban az Építési Igazgatóság rajzoló mérnökéül alkalmazta.

541. Vörös László. 1795-ben született Hódmezővásárhelyen. 18 éves koráig asztalos volt, majd Debrecenben elvégezte a középiskolát, az Institutumban pedig megszerezte mérnöki oklevelét, amelyet 1828. március 13-án vett át. 1822-től kezdve a Körös-vidék munkálatain dolgozott. 1826-ban mint dunai mérnök Pesten szintezett, itt Keller Ignác és Báthory István mérnöktársaival elkészítette Pest első szintezési térképét nyolc nagy lapon, amelyekből ötöt Vörös rajzolt. Ez csak kéziratban maradt fenn. Ezeken a lapokon a város egyes pontjainak magasságát a budai vízmérőn lévő 10’ 18’’ pontra vonatkoztatják. Vörös László Karacs Ferencnél tanult rézmetszést is, úgyhogy maga metszette következő térképét, amelynek címe: »Alap és vízhelyzeti térképe Buda és Pest szabad királyi fő városainak, mellyet... a Tekintetes Hidegylet... tagjainak alázatos tisztelettel ajánl...« ez 1833-ban jelent meg, léptéke 1 : 7200, s a Duna-térképezés adatainak alapján készült. Ez a gyönyörű térkép igen becses vízrajzi adatokat tartalmaz a pesti Duna-szakaszról.

128