Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
Magyar vízimérnökök
Közben Lányi Sámuel befejezte a Tisza pontos térképezését, ami 1833—42-ig tartott, de a munkálatokban Vásárhelyinek is irányító szerepe volt, főleg azoknak utolsó szakaszában. Magyarságára jellemző, hogy 1837-től már magyar nyelven írta jelentéseit is. Mikor Széchenyit a Helytartótanács közlekedési osztályának főnökévé nevezték ki, 1846-ban Vásárhelyivel Bércéiig felhajózott a Tiszán, megindították a Tisza szabályozására vonatkozó előmunkálatokat. József nádor 1845-ben elrendelte az Országos Építési Főigazgatóságnál, hogy a Tisza-szabályozás terveit készíttesse el, s ezzel Vásárhelyit bízták meg. Vásárhelyinek mindössze néhány nap állott rendelkezésére tervei kidolgozására, de előzetes tiszai útjai és tanulmányai lehetővé tették, hogy e pár nap alatt is, június 8-ig, kidolgozhassa, s amikor Széchenyi 1845. június 12-én az érdekeltekkel megtartotta elő tanácskozását, bemutatta és ismertette elő- leges szabályozási terveit. E terveket a Helytartótanács egy mérnöki bizottsággal megbíráltatta; elfogadták, s Vásárhelyit a megalakult Tiszavölgyi Társulat igazgató mérnökévé választották meg. Azonnal hozzálátott tervei részletes kidolgozásához, és a szervező munkálatokat is megindította. Kevéssé ismeretes, hogy 1846. március 25-i kelettel elkészítette végleges tervét. 1846. április 8-án, a Tiszavölgyi Társulat gyűlésén, tervei ismertetése közben szívszélhü- dést kapott és meghalt. Vásárhelyi mindössze 51 évet élt, de ezalatt annyit tett a magyar vizek felmérése és szabályozása terén, hogy munkásságát egyetlen más magyar vízimérnöké sem közelíti meg. Duna-felmérés, Al- Duna-szabályozás, a Tisza szabályozásának tervei, az al-dunai Széchenyi-út megépítése terén végzett munkái a közismertek, de ezeken felül kiemelkedő jelentőségű műszaki kezdeményezései voltak a vízi munkálatok terén. A folyók szintezésének az Adria szintjére vonatkozó méréseit már említettük. Vásárhelyi végezte a magyar vízi munkálatokban az első sebesség és víztömegméréseket , is, mégpedig a Dunán az 1830-as években. O volt az első, aki az Al-Dunán nemcsak szabályozott, hanem elsőnek kutatta annak vízjárási viszonyait is. Orsovánál és Plaviseviczánál vízmércéket állított, s azok adatait használta fel kutatásaihoz. Tiszai terveit azonban nemcsak befejezni, hanem idegen beavatkozásoktól megóvni sem tudta már. Paleocapával, akit tervei felülvizsgálatára hívtak meg, már nem találkozhatott, s éppen az volt terveire legvégzetesebb, hogy Paleocapa azt engedte meg belőlük átvenni, ami azok legsebezhetőbb pontja volt. 528. Vauthier Lipót, rocheforti. Az Institutum okleveleinek anyakönyvében nem találjuk nevét, ellenben megtaláljuk ott 125
