Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A magyar mérnökképzés megalapítása
A MAGYAR MÉRNÖKKÉPZÉS MEGALAPÍTÁSA A magyar szem annyira hozzászokott e vízivilág szemléletéhez, hogy már meg se látta, adottságnak vette, amivel szemben nem talált segítséget. Egy idegen szem és személy kellett hozzá, aki elsőnek látta meg a vízivilág mérhetetlen kárait, és segítségre gondolt. Ez a férfiú II. József volt, aki komolyan hozzálátott, hogy egy mérnök-hadsereget neveltessen, akit ellene küldhet a vízivilágnak. Voltak ugyan már előbb is kezdeményezések műszaki szakemberek képzésére, de ezek nem hoztak komoly eredményeket. A rendszeres mérnökképzést megelőzőleg voltak már Magyar- országon bizonyos matematikusoknak, máskor geometráknak nevezett, de rendszeresen ki nem képzett férfiak, akik térképeket készítettek, többek között vízi térképeket is) de többnyire inkább csak birtoktérképeket. Hogy ezek hogyan szerezték műszaki tudásukat, arról nagyon hiányos adataink vannak. Mikoviny Sámuel volt az első szakértelemmel dolgozó magyar térképíró, s úgy látsziky hogy körötte Pozsony vidékén egész iskola alakult ki, s talán ő volt közvetlen vagy közvetett mesterük. Csak néhányat említve, ilyen volt pl. Stiller András, aki a XVIII. század közepén már a Garamról csinált térképet vagy Libay József, aki a Vágót térképezte s még egy sereg névtelen, akiknek csak térképeit ismerjük közvetlenül Mikoviny idejéből. Ügy látszik, hogy a föld- és vízmérés tudományának megalapítója Mikoviny lehetett, akitől azután átszármazott a mesterségbeli tudás egész sor térképcsinálóra. Ugyancsak a rendszeres mérnökképzést megelőzőleg sok kiváló föld- és vízmérőt ismerünk, pl. Magyar István, Dlholuczky János, akik nem valószínű, hogy Mikovinytől vették volna át tudásukat. Ezek vagy a nagyszombati egyetemen tanultak matematikát, vagy valamelyik jezsuita, később kir. akadémián, s úgy látszik, hogy azután valamelyik kamarai mérnök mellett szereztek gyakorlati tudást a felmérésekben. Több olyan névvel találkozunk ugyanis a nagyszombati egyetem anyakönyveiben^ akik később neves földmérőkként lettek ismertekké. Vannak viszont olyan korai mérnökeink is, akiket nem találunk meg sem a nagyszombati egyetem .anyakönyveiben, sem az akadémiákon, de ennek ellenére is a légit
