Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
I. Az Intstitutum Geometricum előtt
1723 téli félévében iratkozott be. Tehát nem mérnöki főiskolát, hanem tudományegyetemet végzett. De hát miért csak a német egyetemeken lehetett volna a XVIII. század elején mérnöki, illetve a mérnökséghez szükséges matematikai tudományokat hallgatni? Ha feltételezzük, hogy a mi nagyszombati egyetemün-. kön nem lehetett volna, olyan ellentmondásba jutnánk, hogy tökéletesen hiányozna a magyarázata az Institutum szervezése előtti számos magyar térképíró, földmérő és matematikus kiváló munkásságának. Ezekből sokak nevét sorolhatjuk fel alább, de előbb lássuk, hogy mennyire volt berendezve a nagyszombati, majd a Budára helyezett, egyetem az Institutum előtti időkben a mérnöki, illetve földmérői, még helyesebben szólva matematikai tudományokra. Természetes, hogy mindaddig, amíg a nagyszombati egyetemen a természettudományok a bölcselet keretébe voltak beágyazva, komoly matematikai és fizikai képzésről nem lehetett szó. A XVIII. század közepe táján azonban már természettudományi szellem tört utat itt is, s olyan kiváló tudósok hirdették e tudományt, mint Hell, Miksa a csillagászatot, Jászlinszky András egyetemi rektor a fizikát és fizikai földrajzot („Institu- tiones physicae generalis et particularis”, 1757; „Geographia Globi Terraeque synopsis”, 1761), Ivancsics János a matematikát („Universae matheseos brevis institutio. . . complectens hac prima parte arithmeticam, geometriám, trigonometriám, mecha- nicam, staticam, hydrostaticam, hydraulicam, aérometriam”, 1752), Horváth János a fizikát és matematikát („Physica generalis quam in usum auditorium philosophiae conscripsit”, 1767; „Institutiones Physicae particularis in usum auditorium philosophiae”, 1770; „Tentamen publicum e -praelectionibus physicis”, 1771; „Elementa matheseos philosophiae auditorium usibus acco- modata”, 1772; ,.Praelectionum mechanicarum partes III.”, 1782). Nagyszerű munkásságuk termékeinek már címében is benne foglaltatik minden tudomány-elem, amire az akkori földmérőknek szükségük volt, s aminél többet az Institutum megalapítása után sem voltak kötelesek hallgatni: matézis, geometria, trigonometria, mechanika, hidrosztatika, hidraulika stb. A nagyszombati egyetem tudós jezsuitái közül nem egy tovább folytatta egyetemi előadásait a rend feloszlatása után is, pl. Horváth István fizikát, Nagy Boldizsár matézist tanított 1773-ban. 6
