Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
I. Az Intstitutum Geometricum előtt
A nagyszombati egyetemen ugyan már e kiváló tudósokat megelőzőleg is, 1636-tól adtak elő matematikát, ebben a tanévben elsőként Szinigh Károly. Az 1752—3. és az 1753—4. tanévben a matézist a nagyhírű Weisz Ferenc csillagász adta elő, 1754—5. óta pedig ő volt a matematikai repetensek tanára, amikor ezt az intézményt felállították. Ettől kezdve tehát speciális kiképzést kaphattak a matematikából, akik azzal akartak foglalkozni. Igaz, hogy a repetensi intézmény inkább a matézis tanítására kívánt előkészíteni, de hiszen akkor még nem váltak el egymástól szigorúan a tudományos foglalkozások. Látni fogjuk, hogy Schindler József 1772 táján térképein „prof. mathematum'-nek nevezte magát, mások meg „prof. geometriáé”, sőt vannak térképeink, melyeknek szerzői „prof. theologiae et geometriáé” szerzőtől származnak. A matézist 4 753-ig a II. éves bölcsészeknek kellett hallgatniuk, azután az I. éveseknek (31. — 77.). 1754-től kezdve már ismeretes a nagyszombati matematikai repetensek névsora.’ 1753-tól kezdve a nagyszombati egyetemen a matézis keretében előadták a geometriát, trigonometriát, építészettant is, „gyakorlati alkalmazással” együtt (31. — 93.). A baccalaureus-avatásokon pedig a matematikából igen gyakran geometriai magasság-, távolság- és földrajzi helymeghatározási feladatokat kaptak az ifjak már a XVIII. század első felében is (31. — 57.). A nagyszombati matematikai professzorok tankönyveket is bőven írtak hallgatóik számára. Pl. Berzeviczy Henrik 1687-ben írt egy „Arithmetica practica” c. művet. Az egyetem matematika-professzorai között számos kiemelkedő egyéniség volt; így hogy a legnagyobbat emeljük ki, itt tanított matézist Makó Pál is, s általában a nagyszombati matematikusok színvonalban messze felülmúlták a többi tudomány tanárait. 1767-ben Schmitth Miklós nagyszombati rektor, e gondolat .legelső felvetője már azt kívánta egy felterjesztésében, hogy új tanszéket állítsanak fel a gyakorlati geometriának, építészetnek és rajznak (30. — 35.). Mire ezt a tanszéket 1777-ben felállították, már nem a jezsuiták kezében volt az egyetem, de mégis a volt jezsuita Rausch Ferencet, a kiváló matematikust nevezték ki a geometria practica első professzorává. A nagyszombati jezsuita kollégium „Históriáé Domus’-ában (49.) olvashatjuk, hogy a rend bentlakó növendékei közül 1766-ban 6 volt a „Repetentes Matheseos“-ok száma, 1767-ben 7, 7
