Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

Előszó

ELŐSZÓ

Institutum Geometrico-Hydrotechnicum vagy „Mérnöki Intézet“ néven ismeretes az a szervezet, amely először képzett Magyarországon hites földmérőket, s amelyet a jelenlegi Műszaki Egyetem egyik ősének, talán nagyatyjának — mert közbeesett a József Ipartanoda — lehetne mondani. E szervezet irodalma eléggé kiterjedt, mert alapítása után a XVIII. század végén, megszüntetése előtt a XIX. század negyvenes éveiben és alapítása jubileuma táján az 1920-as években többen foglalkoztak vele.

Lósy-Schmidt Ede volt a legelső, aki felhívta a magyar tudománytörténet figyelmét az Institutum Geometricum alapításának fontosságára és időbeli körülményeire. Már 1920 májusában rámutatott arra (lásd Források és irodalom (25/b.), hogy az Institutum Geometricum az egész világ időben legelsőnek alapított egyetemi rangú mérnökképző intézete volt, mert az 1794. márc. 11-én kelt dekrétummal alapított párizsi École Poli- technique-et nemcsak a magyar Institutum Geometricum előzte meg, hanem nálunk a Selmecen már 1735 óta működő bányászati iskolát Mária Terézia 1770-ben akadémiai rangra emelte. Mindenesetre az Institutum 12 évvel előzte meg a francia egyetemi rangú mérnökképző intézményt. Nálunk 1785-ben kiadták az első mérnöki oklevelekét is, amelyek latin szövege csak a legszükségesebb tárgyi változásokban különbözött a doktori oklevelektől. A világ legelső mérnöki oklevelei voltak ezek, amelyek egyetemtől származtak.

Lósy-Schmidt ugyancsak 1920-ban az 1785—1800 között oklevelet nyert mérnökök névsorát is közölte (25/a.). Sajnos, az ő nagy jelentőségű kutatási eredménye akkor nem keltett komolyabb visszhangot, sőt a későbbi kutatók el is homályosí- tották és elhallgatták az ő eredményeinek prioritását.

Talán azért sem keltettek nagyobb visszhangot e kutatások műszaki körökben, mert az intézmény címében a Geometricum állott, s mert „geometra“ okleveleket adott ki. Ez ugyanis

t* — 14-23

3