Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
III. Az Institutum Geometricum szervezete
összeállítva közzétegye. Ezzel szemben gyakorlati műszerek beszerzését sürgeti. Főleg az 5. pont alatti tiltakozása figyelemre méltó. Erre még vissza kell térnünk, de hogy éppen csak a mérnöki szigorlati tételek közzétételét kívánta a Helytartótanács, az arra mutat, hogy e tani'olyamot nem vették a többi egyetemi tanulmánnyal egyenrangúnak. Kétségtelen, hogy bár a tanfolyam hallgatóitól megkívánták a bölcsészeti végzettséget, mégis felemás helyzetben volt e tanfolyam a bölcsészeti karon. Ügy látszik, mintha a tanfolyam hallgatóit maga a bölcsészeti kar sem számítaná rendes hallgatói közé, hanem kikülönítené azokat. Az 1810-es évek végén a dékán az Egyetemi Tanácshoz tett jelentésében háromféle hallgatót különböztet meg a karon: a) bölcsészek, b) a geometria practica hallgatói, c) a mathesis sublimior hallgatói (39.). b) Az Institutum tantárgyai Ami a tanfolyam kötelező tárgyait illeti, abban nem sok változás történt fennállásának egész tartama alatt. Ezek a kollégiumok 1826/7-ig az egyetemi tanrendben a bölcsészeti kar rendkívüli, szabad tárgyai között voltak meghirdetve, ettől a tanévtől kezdve azután külön szerepeltek „Cursus biennalis instituti geometrico-practici” címen (31. — 147.). Ebből láthatólag a szervezetnek magával a bölcsészeti karral való kapcsolata a későbbi időkben mindinkább lazult. E jelenség nem a gyakorlati mértan professzorainak szándékai szerint való volt. Rausch professzor, a tanfolyam legelső tanára, több ízben javasolt reformokat a tanfolyamon. 1785. szept. 7-én a Helytartótanács Rausch tanárral egyetértőleg a következő javaslatot tette az Egyetemi Tanácsnak (38. — 360. — 1785.): 1. Mivel Mitterpacher professzor a mezőgazdaság- tanból is tart előadásokat, a hallgatók ebből is tegyenek vizsgálatot. 2. Akik valahol gyakorlati ismeretekben gyakorolták magukat, ezen ismereteiket tartoznak beigazolni. 3, Amennyiben a tanfolyam műszerekkel el van látva, azokat az előadásokon és vizsgálatokon is vegyék használatba. 4. A képesítésnek a geo- metrák számára előírt minden tárgyra ki kell terjeszkednie. 5. Ha a jelölt nem áll egyszerre szigorlat elé minden előírt tárgyából, nem szabad rendes mérnökként kibocsátani, hanem csak gyakornokként valamely vezető mérnök mellé. 6. Ha a jelölt szigorlatán nem felelt meg, ismétlő szigorlatra mehet, de ha akkor sem állja
