Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
III. Az Institutum Geometricum szervezete
meg helyét, harmadszor már nem vizsgázhat. 7. A szigorlaton a dékán, a mérnöki tudományok egyik tanára és egy juratus geo- metra legyen jelen. 8. A szigorlatok ne legyenek előírt időponthoz kötve. 9. Azokat is szigorlatra kell bocsátani, akik még nem fejezték be egészen a tanfolyamot, de remény lehet rá, hogy helyüket megállják. Ezekben a javaslatokban több megszorítás is, de lényeges enyhítések is vannak, főleg az utolsó pont. Mutatkoznak bizonyos törekvések arra is, hogy ne csak pusztán a földmérésben kiképzett geometrák kerüljenek ki a tanfolyamról, hanem főleg a vízépítésben és némileg már a gépészetben is jártasak. 1785. szept. 7-én az Egyetemi Tanács azt határozza, hogy a hallgatók a mechanikából általában, a hidraulikából különlegesen vizsgálandók meg (43. — 425.). Mindinkább előtérbe került a mezőgazdaságtan fontossága is. Arra nincsen megbízható adatunk, hogy vajon nem kerültek-e ki csak a mezőgazdaságtanból képesítettek is, bar ez nem valószínű. De a mezőgazdaság fejlesztésének fontosságát felismerő korszellem nyomai mutatkoznak meg abban, hogy 1785. szept. 7-én azt határozza az Egyetemi Tanács, hogy a mérnöki szigorlatokhoz a geometrián, hidrotechnikán, mechanikán kívül a mezőgazdaságtant is hallgatni kell, és abból is vizsgálatot kell tenni, s azon a dékán és e tárgy professzora legyen jelen. Igyekeznek előtérbe hozni a felső matézist is, ami arra mutat, hogy a mérnökképzés színvonalának emelésére törekedtek. Egy 1792. jún. 1-i felsőbb rendelkezés úgy intézkedik az Egyetemi Tanácsnál, hogy ösztöndíjra elsősorban azokat kell ajánlani a Helytartótanácsnak, akik a felsőbb matézisben eredményeket érnek el Egyúttal utasítják a tárgy professzorát, hogy olyan anyagot adjon elő, amelyből gyakorlati eredményeket lehet elérni, s úgy ossza be a tananyagot, hogy ahhoz a hallgatók a gyakorlati mértanból és a rajzolásból már kellően elő legyenek készülve (41. — 1792. — 429.). A mérnökképzésnek egyik leginkább hátráltató mozzanata az volt, hogy nem volt világosan szétválasztva a bölcsészeti tanfolyam anyagától, emennek anyagába pedig viszont akadémiai tananyag keveredett bele. 1791-ben a törvény által kiküldött Regni- colaris Deputatio Litteraria, amelynek feladata volt a tanügyi helyzet felülvizsgálata, Ürményi elnöklete alatt, Makó Pál részvételével megállapította, hogy az egyetemi tárgyak közé akadémiai tárgyak is keveredtek. Egyetemi tárgyaknak ismerték el többek között a mechanikát, csillagászatot, felső matézist, 39
