Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
III. Az Institutum Geometricum szervezete
hét, aki előbb befejezte bölcsészeti tanfolyamát (43. — 428.). Ugyanazon év jól. 22-én újabb felső rendelkezés érkezett, megismételvén azt, hogy csak az vehető fel, aki a bölcsészeti kart rendesen elvégezte, vagy legalább más szükséges feltételeket bizonyítani tud. Ez már mintha valamivel enyhébb rendelkezés volna (43. — 429.). Mintha enyhítést célozna a felvételre vonatkozólag már előbb is magának Rausch Ferencnek, a gyakorlati mértan professzorának 1785. márc. 9-i javaslata is, amelynek értelmében a geometriai tanfolyamra csak olyanok vehetők fel, akik a felvételi vizsgálaton olyan bölcsészeti tárgyak ismeretéről számoltak be, amelyek a geometriai tudományokkal kapcsolatban vannak. Ilyeneknek sorolja fel az indítvány a következőket: aritmetika, geometria, természetrajz, mezőgazdaságtan, mechanika, fizika. E felvételi vizsgálaton a dékán elnöklete alatt legyen jelen a felsőbb matézis, alkalmazott geometria, mechanika és természetrajz professzora, akik együtt döntenek a felvételről. Ebben az indítványban már nincsen szó a bölcsészeti tanulmányok bevégzéséről. Ügy látszik azonban, hogy az előbbi felsőbb rendelkezések éppen ennek az enyhébb felvételi feltételeknek elvetését célozzák. Valószínű, hogy mivel eleinte nem sokan jelentkeztek a tanfolyamra, később lassan enyhült a felvétel feltétele. Erre mutat talán az az 1802. ápril. 6-án kelt felsőbb rendelkezés, hogy más nem bocsátható a tanfolyamra, csak aki az előírt és szükséges ismeretekkel rendelkezik, jó erkölcsű, az Egyetem törvényeihez alkalmazkodik, a szigorlatokon pedig elméletileg is, gyakorlatilag is megállja helyét (41. — 435.). Nehezen állapodott meg a tanfolyam szervezete. Főleg az okozott nehézségeket, hogy teljes bölcsészeti végzettséget kívántak a hallgatóktól. Lehetséges, legalább is Wartha Vince így mondja, hogy később jogi végzettségű hallgatókat is felvettek rá (24.). Rausch professzor, a tanfolyam vezetője számos javaslattal fordult az Egyetem Tanácsához, aminek oka, úgy látszik az volt, hogy bár 1785-ben már 17 hallgatója volt a tanfolyamnak, de ez a szám egy évtized múltán hétre csökkent. Ilyen javaslata volt Rauschnak a következő: 1. A tanfolyamon hallgatandó tárgyakat iktassák be a kar tantervébe. 2. Akik a bölcsészeti tanfolyamot elvégezték, azokat bocsássák geometriai szigorlatra. 3. Újból szabályozzák az Institutumba való felvételt. 4. Szabályozzák újból a mérnöki gyakorlatot is. 5. Végül élesen tiltakozik az ellen, hogy a mérnöki szigorlatok vizsgálati tételeit 37
