Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

XII. Az Institutum Geometricum megszüntetése

1843-ban a „Szakolcza Városi Posztókészitők Egyesülete” beadványban kéri a „M. Országos Választmányt”, hogy a posztóipar felvirágoztatása érdekében hasson oda, hogy „a törvényhozás engedelmével és pártfogása mellett alapítandó Műtani intézet” létesüljön, amelynek „kötelességévé tétessék: hogy egy időszaki folyóiratot... közre bocsásson: melyben a nemzeti műipar minden ágaiban keletkezett honi és külföldi új találmányok, gépek, tapasztalások, és kezelés és alkalmazási mód könnyen ért- hetőleg körül irattassék” (37.).

Ugyanakkor a magyarországi cukorfinomítók egyesülete kérte egy „Real Academia” vagy ,,Poly technikai Institutum” szervezését (uo.). Ebből látszik, hogy az érdekelt gazdasági körök szemében az Institutum Geometricum nem volt mérnökképző intézet. A negyvenes évek vége felé már igen erős küzdelem folyt egy valóban mérnökképző intézet felállítása érdekében. A „Hetilap” 1847-1 évfolyamában valóságos szervezett támadások érték az Institutumot, illetve folyt a harc, egy technikai intézmény felállítása érdekében. Glembay Károly hiányolta, hogy nincsen építési oktatásunk (10.). Lónyay M.: „Hazánk anyagi érdekeiről” c. műve ismertetésében „az ipartanodákról és műegyetemről” szólva ismertették a gyáripar szükségleteit (íl.). Weisz Ferdi- nánd „Kereskedelmi és iparos egyetem” c. tanulmányában nem elégszik meg a középfokú oktatással, hanem egyetemi intézményt követel, amint az Németországban is van (12.). Ugyanő javaslatot is tett egy központi műegyetemről (13.), majd „Kereskedelmi és iparos egyetem” érdekében szólalt fel (14.). Glembay Károly ismételten építészeti akadémiát követelt (15.).

Ezek a gazdasági oldalról jött kívánalmak azonban inkább csak az új intézmény érdekében merültek fel, de számos más támadás is érte magát az Institutumot szervezetében, tananyagában és szellemében. Ezeket már részben érintettük.

Magát az országgyűlést is foglalkoztatta a technikai oktatás modernizálásának ügye. A műegyetem felállítására vonatkozó első határozatot az 1832/6. évi pozsonyi országgyűlés hozta, s Széchenyi és Kossuth is küzdöttek annak érdekében (23.).

Az Ipartanoda felállítását egy 1844. jún. 20-i kir. rendelet határozta el, s még azon év aug. 2-án közölték az Egyetemi Tanáccsal is, hogy az uralkodó ipariskolát fog felallíttatm Pesten, amely 3 osztályos lesz (gazdaságtan, technika, kereskedelem), és egyéves előkészítő és kétéves kiképző tanfolyama lesz, magyar nyelvezettel és 8 tanszékkel (39. — 151. — 1844.).

15C