Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
XII. Az Institutum Geometricum megszüntetése
elvesző képei a legfinomabb kobalt árnyalatokban sejtelmesked- nek. A Petzelt vezetése alatt képzett magyar földmérők tehát igen komoly kartográfiai iskolát .jártak ki. Legnagyobb érdeme Petzeltnek, hogy a két koordinátában való minél nagyobb pontosság elérésén kívül bevezette hallgatóit a térnek a harmadik koordinátában való matematikailag helyes ábrázolásába, a szint- vonalas domborzatrajzba is. Az Institutumban tanult mérnökök térképi munkájának van azonban égy jellemző negatívuma is. Alig ismerünk tőlük községek szabályozására vonatkozó terveket, holott ugyanakkor az ún. Bánságban dolgozó mérnököktől tömérdek ilyen szabályozási térkép maradt hatra. Térképi alkotásaiknak javarésze vízrajzi vonatkozású, s ebben azutan valóban kiváló műveket alkottak. Ez is különleges magyar jelleg, a magyar föld természetének hatása a magyar műszaki tudományokra. XII. Az Institutum Geometricum megszüntetése Ahogy az Institutumot egy hatalmi önkény hívta életre, éppen úgy egy önkényes hatalom törülte is el. Amikor a múlt század közepén már végleg elmaradt fejlődésében a geodézián és vízépítésén kívül minden más műszaki tudománytól: ahelyett, hogy a fejlődés útjára vezették volna, azt is elpusztították benne, amiben kiváló eredményeket ért el, s a mérnökképzést évek során át az egyetemi színvonalról a középiskolai szintre süllyesztették vissza. Igaz, hogy az 1830-as évektől kezdve már sok támadás érte a magyar mérnökképzést elmaradott volta miatt. A „Tudományos Gyűjtemény” már 1831-ben kifogásolta, hogy a Pesten tanult mérnökök az építészetből semmit sem kapnak, míg a bécsi Aeademie der Bildenden Künste pár év óta már nagy gondot fordít az építészek képzésére is (4. — 61. lap). Vállas Antal 1841- ben többek között a következőket írta: „Nálunk a’ mérnök szoros értelemben csak földmérő.” S ebben tökéletesen igaza volt. Majd: „Nincsenek intézeteink, mellyekben hosszas önstudium nélkül a’ mérnök maga készülhetne.” (6.). Az utóbbi is megfelelt a valóságnak. Nem térhetünk ki valamennyi támadásra, amely ezen tájt érte az Institutumot, csak néhány olyat lássunk, amelyben az érdekelt gazdasági körök kívántak jobb megoldást a mérnökképzés számára.
