Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
X. Az Institutum Geometricumban oklevelet nyert nagynevű mérnökök - 5. Vásárhelyi Pál
csak keskeny csatornákat kell építeni, a kimosást azután elvégzi a víz oldalsó eróziója. Mint műszaki író egyike volt Beszédes a legtermekenyeb- beknek és legelsőknek. Mintegy 19 műszaki értekezését ismerjük, köztük számos úttörő elméleti problémataglalást. Kiváló térképire is volt, két nyomtatott é& 6 kéziratos térképét ismerjük. Jellemző vérbeli vízépítő voltára, hogy valamennyi térképe vízrajzi lap. Kétségtelen, hogy Beszédes egyike az Institutumban nevelt magyar vízépítő mérnökök között a legnagyobb elméknek, akihez csak Vásárhelyi Pál fogható. 5. Vásárhelyi Pál (sz. Szepesolasziban 1795. márc. 25-én, ni. oklev. 1816, megh. Pesten 1846. ápr. 8-án). Első vízimérnöki alkalmazása 1819-ben volt a Körösök szabályozási előkészítő munkálatainál. Itteni munkálataiban kiütköztek nagy mérnöki képességei, úgyhogy 1829-ben már a „Duna-mappáció” igazgatójává nevezték ki. Széchenyi figyelme akkor terelődött feléje, amikor ez a Beszédessel együtt tett aldunai utazásáról visszatérve, Beszédesnek a „Tudományos Gyűjtemény” 1831-i évfolyamában közölt szabályozási tervével szemben Vásárhelyi még ugyanazon évfolyamban adott kémény kritikája megjelent. Vásárhelyi erősen megbírálta Beszédesnek minden addigi tanulmányát, főleg az Alduna szabályozására vonatkozó elgondolásait. Ennek a támadásnak csak egyik része származik magától Vásárhelyitől, nagyobbik részét a vezetése alatt dolgozó dunai mérnökök írták, de ő mindenben azonosította magát velük. Ez volt a két legnagyobb vízimérnök közti később gyakori vita nyitánva. Széchenyi, aki Beszédessel az aldunai útról amúgvis elhidetm- dett viszonyban tért meg, további folyamszabályozási Lerveiben Vásárhelyi mellé állott, s öt bízta meg 1832-ben az Orsovánál megkezdődött Alduna-szabályozások vezetésével. Ez évben nevezték ki Vásárhelyit hajózási és közlekedési kir. biztossá. Kétségtelen, hogy Vásárhelyinek nagyobb elméleti képzettsége volt, rnint Beszédesnek, aki inkább gyakorlati sikereiből állította fel magának az elméleti lehetőségeket. Elméleti tudását és látókörének tágulását igen nagy mértékben fokozta a Széchenyivel az 1833. év telén tett angliai tanulmányútja. Itt főleg az útépítést tanulmányozta, mert az Alduna mentén egy nagy út építésére készültek. Angliából visszatérve, az Aldunára vonult, ahol évekig dolgozott a folyó szabályozásán és a később Széchenyiről elnevezett nagy út építésén. Az utóbbi munkálatok 1837-ben befejeződtek. Az Akadémia már előbb, 1835-ben lev., 1838-ban M2
