Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
VII. Az Institutum Geometricum helyiségei és felszerelése
Szerencsére azonban Petzelt 1846-ban kelt átszervezési javaslatához csatolva fennmaradt egy alaprajz (55.), amely pontosan megadja az Institutum helyét és helyiségeinek beosztását is. Ennek bizonysága szerint az épület azért nem található meg várostérképen, mert nem utcára nézett, hanem a Ferences telek belső területén elhúzódó melléképületben volt, s a Zöldkert utcára eső épületszárnyon csak a földméréstan tanára lakott. Ugyanezen a szárnyon e lakáshoz csatlakozott még egy házmesteri lakás, a füvészkerti magraktár és az egyetemi könyvtár írnokának lakása. Ez az utóbbi a Zöldkert utca és a Barátok tere sarkán állott. Maga az Institutum a telek belsejébe húzódó ama melléképületben volt elhelyezve, amely kb. a mai egyetemi könyvtár homlokzatának nyugati sarkától kiindulva húzódott keleti irányban a mai Szép utca felé. Ennek a szárnynak a Barátok terére néző homlokzatán volt helyiség még nem tartozott az Institutumhoz, s csak ennek keleti oldalához csatlakozott a „mérnöki előadási terem“ (kb. 4X7 ölnyi alapterülettel), majd ehhez a „mérnöki rajzterem“ (472X7 öl), tovább a „mérnöki segéllő“ lakása (2X7 öl), végül a „mérnöki minták gyűjteménytára“ (5X7 öl). A következő épület e szárnyban már a barátok klastromához. tartozott. Az ezen épületszárny és a Zöldkert utcai szárny között elterülő térségnek nyugati fele udvar volt, „a mérnök asztali bevezetés gyakorlási helye“, keleti fele meg kert a „gyakorlati műszertan előadási és tükör műszerelési bevezetés“ számára. Gyakran előfordul az a tévedés, hogy az Institutum a bölcsészeti karral együtt 1805-ben a mai központi egyetemi épület helyén álló szemináriumba ment volna. Ez semmiképpen sem állja meg helyét, bár még utóbb is előfordult ez a tévedés (34/a). Az Institutum 1784-től 1850-ig mindvégig a Ferencesek épületének mellékszámyában volt. Schmidt tanári kinevezési iratában már az áll, hogy lakást az Egyetemi Könyvtárban utalnak ki számára, „ubi simul est Schola Geometriáé Practicae suis cum Instrumentis et Para- digmatis“ (ahol a gyakorlati mértan intézete is van eszközeivel és mintáival együtt) — (38. — 477. — 1800.). Hogy milyen helyiségei voltak ennek a szerény intézménynek, azt megismerhetjük Petzelt egy 1845-ben kelt hivatalos beadványából, amelyben az akkor tanársegédének kinevezett Jancsó József részére ingyen lakást kért az intézetben. Eszerint volt az Institutumban egy helyisége a „szerkesztő rajztannak“, egy helyisége a vízépítési és géptani ,,gyűjtvénytárnak“, amely 112