Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
VII. Az Institutum Geometricum helyiségei és felszerelése
egyúttal a „térképrajztan“ szobája is volt. Ezek között volt egy kis szoba „a rajzok és rajz-szerek tára” számára, s ebben ellakhatna a kinevezendő tanársegéd is. Az engedélyt erre meg is kapta két öl tűzifával együtt. Ebből bizonyos, hogy az „intézetnek“ akkor már legalább két szobája volt, de akkor már „intézet“ volt. Ilyen állapotban volt az Institutum élete vége felé is, tehát semmit sem fejlődött elhelyezkedésében sem félszázad alatt (38. — 234. — 1845.). 1847. nov. 14-én Petzelt azt kérte az „Egyetemi Gazdá- szati Bizottmány”-tól, hogy7 mivel hallgatói az addigi rajzteremben nem férnek el, az Egyetemi Könyvtár és az Institutum udvarában lévő és a füvészkerthez tartozó magtárépületet alakítsák át „új mérrajzi Tanodának“. Abból a füvészkert már amúgy- is költözködőben volt. Csak új bútor kellene a rajzoláshoz. Egy hallgatóra 21/« láb hosszú és 2 láb széles asztalterületet vesz számításba, s 64 hallgató számára tervezett férőhelyet. Az összes költség 230 frt-ra rúgna, amelyen így egy 8 öl hosszú és 4 öl széles rajzteremhez lehetne jutni. Ennek öt ablaka a Zöldkert utcára (mai Reáltanoda utca) nyílna (38. — 358. — 1847.). Vázlatrajzot is mellékelt Petzelt, s ez az egyetlen rajz, amit tőle ismerünk. Erről a rajzról megállapíthatjuk, hogy az az épület, amelyben rajztermet kért, a Barátok piaca (Ferenciek tere) és a Zöldkert utca sarkától, vagyis a mai Egyetemi Könyvtár sarkától a Zöldkert utcára néző homlokzattal húzódott keletnek. A sarkán levő helyiség az egyetemi könyvtári írnok lakása volt, ehhez csatlakozott a rajzteremmé alakítandó füvészkerti magtár, majd egy házmester lakás, végül az utolsó helyiség feljárat volt Petzelt lakásához. Petzelt terve nem sikerült, jóllehet már előbb egy bizottság kiküldését kérte annak megállapítására, hogy hallgatói száma 61-re emelkedvén, semmiképpen sem férnek be az intézetbe (38. — 348. — 1847.). Erre az egyetemi rektor azt indítványozta, hogy a Helytartótanács az ipartanoda egyik üresen álló termét utaltassa ki a „mér-rajztan“ előadásaira (uo. 358. — 1847.). Petzelt 1847. nov. 14-én kelt beadványában már ebbe is belenyugodott volna (uo.), jóllehet már nov. 6-i egy másik beadványában, mint „a leirati mértan és térképi rajzolás oktatásának vezető felügyelője” részletesen kimutatta, hogy az I. éves hallgatók szama 61 lévén, az előadásra és rajzolásra szánt egyetlen szobába semmiképpen sem helyezhetők el, mert egyszerre legfeljebb"28—33 hallgatónak van helye az asztaloknál. Üjból felsorolta, hogy milyen szűkös az intézet elhelyezése, 8 Institutum Geometricum 99142 i -■> 1 13
