Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
VII. Az Institutum Geometricum helyiségei és felszerelése
Már a szervező okirat az óbudai káptalani házat jelölte ki az Institutum legelső helyéül. Ez a káptalani ház egykor dézs- maház volt, s az Egyetem céljára éppen az Institutum szervezővel kapcsolatban már előbb megvásárolta a Kamara. Ez a káptalani ház Bártfai Szabó László szóbeli közlése szerint messze kint Óbudán feküdt, a mostani óbudai zsinagóga táján, majdnem a Margitsziget felső csúcsával szemben. Mindenesetre feltűnő azonban, hogy az akkor a Várban székelő bölcsészeti kartól ilyen jelentős távolságban kapott volna helyet az Institutum. Lehetséges, hogy valamely közelebb eső helyről lehetett szó. A szervezéskor azt mondották az okmányok, hogy a rajzolásra világos helyiségről kell gondoskodni, márpedig aligha valószínű, hogy ebben a régi házban megfelelő helyiség állott volna rendelkezésre. Tudjuk, hogy át is kellett alakítani, s addig költséget utaltak ki egy más helyiség bérlésére. Nem tudjuk azonban, hogy csakugyan sor került-e egy ideiglenes helyiség kibérlésére, avagy elkészültek-e az átalakítással 1782. nov. 15-ig, amikor az intézmény megnyílt. Szűkös és kezdetleges viszonyok között kezdte meg tehát munkáját a mérnöki intézet. Ügy tudjuk, hogy egy tanterem és egy rajzterem volt egész területe, s valószínű, hogy itt kapott lakást a geometria practica tanára, akinek felügyeletére volt bízva a hallgatóság. E káptalani házat a város legrégibb térképein sem sikerült megtalálnunk, illetve felismernünk. Nem sokáig maradt azonban az Institutum Óbudán. 1784- ben ugyanis az Egyetemet Pestre hozták át, s ekkor a bölcsészeti kar rövidesen a mostani központi egyetem helyén álló régi szeminárium épületében kapott elhelyezést, az Institutum pedig a Ferencesek zárdájában, helyesebben az annak kertjében álló kis külön épületben. A Ferencesek telke akkor még igen nagy területű volt, s déli oldalán a Zöldkert utca (mai Reáltanoda u.) felé nézett. Az Institutum helyisége a mai Egyetemi Könyvtár délkeleti sarka táján feküdt. A mai Szép utca helyén Bállá Antal 1790 táján keletkezett térképén, amely egyike a város legrégibb térképeinek, még csak egy kis sikátor húzódik, amelyen túl valószínűleg a botanikuskert terült el. Sem ezen, sem más korabeli térképen nincsen épület feltüntetve sem e sikátorra, sem a Zöldkert utcára néző homlokzattal, csak a klastrom és a templom áll e helyen. VII. Az Institutum Geometricum helyiségei és felszerelése 111
