Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

VI. Az Institutum Geometricum tanárainak tudományos munkássága

hogy közülük a következők viseltek rektori méltóságot: 1788: Dugonics András, 1792: Rausch Ferenc, 1801: Mitterpacher Lajos, 1819: Schmidt György, 1823: Tomcsányi Ádám, 1839: Wolf- stein József.

Rauschon kívül Petzelt Józsefnek van még komolyabb tudományos munkássága, de ez inkább már gyakorlati térről való. Petzeltnek ugyanis volt egy tükrös felmérő-műszer találmánya, amelyet ő „kis catoptricai cathetometer”-nek nevezett. Ennek, sajnos, egyetlen példányát sem lehet már megtalálni, de hogy dolgoztak vele, azt többször feljegyezték a hallgatók felvételi gyakorlataival kapcsolatban. Sőt tervezett egy „nagy catheto- metert” is. A kis műszert egyébként a német építészek és mérnökök III. prágai gyűlésén be is mutatta Petzelt, valószínűleg 1844-ben, s ott, mint maga mondja, „kegyes kímélettel fogadók”.

A műszer leírását ismerjük. „A kis catoptricai catheto- meter és használata megismertetése” címmel 1845-ben jelent meg a munka, amelyet Sztoczek József fordított magyarra. Mielőtt ismertetésére rátérnénk, emeljük ki, hogy Sztoczek „a fordításban használt műszavak” címen egy hosszú összeállítást ad a munka elején, amelyben a műszavaknak egy jelentékeny részére valószínűleg magától Sztoczektől származik. Ezeknek nagyobb része ma már elavult, de van köztük ma is használatban lévő, pl. beesési szög, előmetszés, fekmentes, függélyes, hátulmetszés, lejtmérés, lépték, összrendezők, távjel stb. Ameny- nyiben több akadna köztük olyan, amelyet Sztoczek, a későbbi neves műegyetemi tanár csinált, ez egészen új oldalról mutatná be ezt a kiváló tudósunkat.

Nem terjeszkedhetünk ki Petzelt cathetometerjének leírására, csak annyit jegyezzünk meg, hogy állványra erősíthető, zsebben elférő nagyságú tükrös szögmérő műszer volt, amelyet merőlegesek és párhuzamosak, szögek, ívek, távolságok, idomok felvételére és kitűzésére lehetett használni, sőt egész községek háromszögeléssel való felmérésére is. A fenti műben pontos és részletes leírása található meg, s a mellékelt négy táblán levő 86 ábra minden felvilágosítást megad használatára vonatkozólag, magában a szövegben pedig matematikailag van bizonyítva minden általa végzett művelet.

A fentiekben kellőleg megvilágítottuk, hogy az Institutum első és utolsó földmérő professzora kiemelkedő tudományú férfiú volt, s hogy nagy érdemeik vannak a magyar térképfelmérési és geodéziai tudomány megalapozásában. Nemes emlékezetüket azonban mindeddig elég sűrű homály fedte.

110