Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
VI. Az Institutum Geometricum tanárainak tudományos munkássága
VI. Az Institutuni Geometricum tanárainak tudományos munkássága Messze vezetne, ha az Institutumban is tanító valamennyi bölcsészkari professzor tudományos munkásságára kiterjeszkednénk, főleg a matematikusokéra, fizikusokéra, hiszen vannak közöttük világhírű férfiak is, mint pl. Horváth János, akinek tankönyveit az olasz egyetemeken is használták, Makó Pál, akinek tankönyvei a Monarchia, Németország, Olaszország egyetemein voltak elterjedve (25/c), Jedlik Ányos, Petzval József, vagy pedig más téren kiváló egyéniségek, mint a nagy magyar író, Dugonics András. Ezért elsősorban csak a földméréstan és vízépítészet tanáraival, illetve tudományos munkásságukkal foglalkozunk. Rausch Ferenc egyike volt a XVIII—XIX. századfordulón az Egyetem legkiválóbb szellemeinek; tankönyveken kívül és saját tudománya mellett még igen széles látókörű más tudományos tevékenységet is folytatott. Munkáinak e része azonban — néhány kivétellel — kéziratban maradt. (Egyetemi Könyvtár: Rausch Ferenc kéziratai I—II. kötet, E. 70. sz.) Ebben számos nagyértékű munkájára találtunk. Ezek közül fontosabbak a következők, amelyeknek igen különböző tárgyköröket felölelő témája mutatja Rausch széles tudományos skáláját: I. ,,Quid Canalis naturális?” (Mi az a természetes csatorna?). II. „Appendix De Pythometria”. (Függelék az űrtartalom méréséhez.) III. Válasz a Farkasfalvánál készített védgát ügyében az osztrák mérnököknek (latinul). IV. „De Aere dephlogytica” (?). V. „De Pyrotechnia” (A tűzszerészeiről). VI. „Projectum De opere periodico Litterario ad Mentem Benigno-gratiosi Inti- mati A. D. 14. Mártii 1794. No. 2059”. (Egy tudományos folyóirat tervezete.) VII. „Überhauptlicher Entwurf einer Akademie der Wissenschaften in den Kais. Königlichen Erbstaten”. (A cs. kir. örökös tartományok számára felállítandó tudományos akadémia általános tervezete.) VIII. Egy nagy értékű térképezési utasítás (latinul). IX. Több kisebb matematikai és fizikai értekezés. A fentiekből a tudományos folyóirat tervezetét, úgy látszik, felsőbb megbízatás folytán készítette. Ennek csupán tartalomtervezetére vessünk egy pillantást. Úgy gondolta, hogy e folyóirat a következő tárgyköröket ölelje fel: 1. Politika, statisztika, történelem. 2. Orvosi, sebészeti és állatgyógyászati tárgykör. 3. Természettan, vegytan. 4. Növénytan és gazdaságtan. 5. Matematika és technológia. 6. Esztétika és filozófia. 101
