Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

V. Az Institutum Geometricum tankönyvei és tananyaga

látszik, hogy kerek egy félszázadon át nem állott rendelkezésére az Institution hallgatóinak újabb keletű és a rohamosan haladó műszaki tudománnyal lépést tartó technológia. Ö ugyan 1813-ban kiadott egy kis művet a cukorgyártásról is, de azután a következő évben meghalt. A másik hiba azonban, még az ő oktatása idejében is kiküszöböletlen maradt a technológiai tanításban: a gyakorlatiasság teljes hiánya. Mitterpacher ugyan nagy tudású férfiú volt, s művei kiemelkedő színvonalúak, de tudományát, maga is elméletileg szerezte, lévén öreg papi ember, s így csak elméletileg adhatta tovább.

f) Építészet

Az építészet előadása, mint már tárgyaltuk, eleinte a gyakorlati mértani tanszék tanárának feladata volt. Rausch 1799- ben írta meg ennek tankönyvét „Elementa Architecturae ad structuras oeconomicas applicata in usum Academicarum per Regni Hungáriáé ...” címen. Ennek már címében is benne van az a korlátozás, hogy csak gazdasági épületekről szól. Első részében az építkezési anyagokat ismerteti: épületfák (kivágásuk, konzerválásuk), építő kövek (homokkő, mészkő, gipsz, agyagok), más építőanyagok (homok, nád, szalma, vas, ólom, réz), az épület fontosabb részeinek szerkezete (alapozás stb.), épület- alkatrészek (fal, tető, ajtók, ablakok), mennyezet (bolthajtás, pillérek stb.), tetőzet, a helyiségek elosztása. Második részében az épületek gazdasági berendezéseiről szól: a házi szükségletekhez tartozó szerkezetek (húsfüstölő, kályhák, konyhák, tűzhelyek, árnyékszékek), azután a gazdasági helyiségek (istálló, juhaklok, tyúkólak, ólak, széna- és fatartók). Áttér ezután a nagyobb gazdasági épületekre, majd a falusi épületekre s a tűzvészek elleni berendezésekre. Harmadik részében a költség- vetéseket tárgyalja.

A fentiek szerint tehát az Institutum építészeti előadásainak anyaga kizárólag a gazdasági célú építkezésekre korlátozódott, s egészen híjával volt minden építőművészeti vonatkozásnak. Joggal érhette tehát az Institutumot a múlt század negyvenes éveiben az a vád, hogy tulajdonképpen egészen figyelmen kívül hagyja az építéstudomány művelését.

Csakugyan figyelemre méltó, hogy több építéstani tankönyv nem is látott napvilágot az Institutum tanáraitól. Az intézménynek a XIX. század egész első felét is kitöltő működése alatt nem jött több munka ebből a tudományból.

102