Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

2. Az öntözés üzemi feltételei, az öntöző üzemek berendezése

2.2. Az öntözés hatása az egész gazdaságra

Az öntözés bevezetésekor kialakított döntések sok vonatkozásban érintik a gazdaságot. Ezek a hatások lehetnek közvetlenek vagy közvetettek és egyszerűek, vagy összetettek. A hatások jellege az öntözés üzemi formájából, az öntözőberendezés milyenségéből, valamint az öntözéses termelés méretéből és irányából adódik.

2.3. Az állóeszközök mennyisége, Összetétele és kapacitásának kihasználása

Az állóeszközöknél két irányú hatást kell figyelembe venni. Öntözéskor egyrészt növekszik az állóeszközök mennyisége, másrészt az öntözés hat a már meglévő vagy a bővítésre kerülő, valamint az uj létesitmények kihasználására.

Az állóeszközök mennyiségének növekedése elsősorban az öntözőberendezés létesítésével kapcsolatos. Az öntözőberendezéssel azonban csak az öntözés technikai lehetőségeit teremtjük meg. Ez a technikai lehetőség további következményekkel jár. Az öntözés bevezetésével tulajdonképpen kisebb-nagyobb mértékben bővítjük a termelés volumenét, s ez nagyobb mennyiségű egyéb üzemi állóeszközt is igényel.

Figyelembe kell azt is venni, hogy az öntözés, a magasabb termelési színvonalból adódóan, a termelés volumenének növekedésénél nagyobb arányú állóeszköz-növekedést eredményezhet. Az öntözéses termelés ugyanis a munkák (gépi munkák) időbeni elvégzésére, valamint a termékek, a szükséges anyagok (műtrágya, növényvédőszer) időbeni szállítására és felhasználására érzékenyebben reagál, mint a száraz termelés. Ez az igény csak nagyobb mérvű állóeszköz-ellátottsággal elégíthető ki. Más oldalról viszont az öntözés a meglévő állóeszközök jobb kihasználásának lehetőségét is megteremtheti, ez pedig - viszonylag - csökkenti az állóeszközszükségletet.

Az üzemi állóeszközök mennyisége, illetve növekedése szoros összefüggésben van az öntözéses termelés méretével. Alacsony öntözési arány mellett - még intenzív öntözés esetén is - általában csak minimálisan, vagy egyáltalán nem növekszik az igény, mert az eredményes termelés a meglé- vő eszközök jobb kihasználásával is megoldható. A növekedés csak a speciális öntözési állóeszközökből adódik. Hasonlóképpen még nagymértékű időszakos öntözés sem igényel üzemi állóeszköz-bővitést, csak az öntözőberendezések és a kapcsolódó épületek létesítése, valamint a javítás-kapacitás biztosítása terén. Intenzív öntözésnél, illetve a rizstermesztésnél azonban az öntözéses termelés mérete alapvetően meghatározza az állóeszközök méretét;- 8 -