Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
2. Az öntözés üzemi feltételei, az öntöző üzemek berendezése
1. táblázat Öntöző termelőszövetkezetek állóeszközhelyzete 1964-ben A gazdaságok száma: Öntözésre berendezett a termőterületből % Az összes bruttó állóeszközérték Az összesből öntözési bruttó állóeszközérték Ft/kh Index Ft/kh % Index 8 10 3624 100,0 653 10,1 100,0 19 10,1 - 20 4778 131,1 570 12,1 156,1 15 20,1 - 30 5095 140,6 877 17,2 240,3 8 30,1 -40 5784 157,9 810 14,2 222,1 5 40 9033 249,2 1720 19,2 471,2 Az öntözött terület nagyságának és az állóeszköz mennyiségének ösz- szefüggését mutatja az 1. táblázat. A táblázatban közölt adatokból nem célszerű általános érvényű következtetést levonni, hiszen az állóeszközök értékének nagysága és növekedése igen sok tényező függvényben alakul ki. A mennyiségi növekedésen túl azonban szerkezeti változással is számolni kell, mert a száraz termesztéshez képest növekszik a gépesités foka, a szállítási munkák volumene. Az öntözés hatása viszonylag egyszerűen lemérhető, ha az öntözés bevezetésével a gazdaság termelési szerkezete lényegesen nem változik. Bonyolultabb a hatás szerkezetváltozással egybekapcsolt fejlesztés esetén. A 2. táblázatból látható, hogy a szerkezetváltozásnak lényegesen nagyobb a befolyása az állóeszközök mennyiségére, mint az öntözésnek. Az öntözés hatása viszont igen nagy a termelés állóeszköz igényességét illetően. A példának vett gazdaságban szerkezetváltozással és öntözés nélkül egy gabonaegységre jutó állóeszközigény 440 Ft, mig ugyanez öntözéssel 198.- Ft. Az ilyen jellegű hatások fokozottan vonatkoznak az ültetvényeket nagy arányban öntöző gazdaságokra. Ez alapvetően abból adódik, hogy a nagy értékű ültetvények állóeszköz igénye nem az öntözéstől függ, hanem inkább az öntözés teszi lehetővé az ilyen intenzív termelési irány gazdaságos hozam szintjének kialakítását, aminek eredménye a termelés állóeszközigényességének a csökkenése is. Az öntözés hatása az épület- és gépellátottságon túl speciális problémákat is magában foglalhat. Bizonyos értelemben általános hatásnak Ítélhető az állatállománynövekedése is, amelyen belül a tenyészállatok szintén állóeszköznövekedést eredményeznek. Ennek mértéke azonban rendkívül változó és főként a takarmánytermfesztésre irányuló öntözőgazdaságok jellemzője. Itt ugyanis a haszonállatok mellett már nagyobb tenyészállomány is kialakulhat. Az állattenyésztésre gyakorolt hatás több irányú lehet. Egyrészt a takarmánynövények hozamának növekedése nagyobb méretű telepek kialakítását teszi lehetővé, másrészt a biztonságosabb takarmánybázis egyenlete- 9 -
