Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
17. Védekezés a defláció ellen homoktalajokon öntözéssel
gét megkaptuk. Ezt annyiszor kell venni, amennyi az egyidejűleg üzemelő számyvezetékek száma. A műtrágya mennyiségét a számyvezeték üzemideje alatt két részletben, felét az üzemidő első fele, felét a második fele alatt kell kiadagolni. Erre az időeltolásos üzemelés miatt van szükség. A'mütrágyaoldat kiöntözése előtt legalább 10 percig, utána legalább 10-30 percig tiszta viz- zel öntözzük. Erre egyrészt a növényzet miatt, de legfőképpen az öntöző- berendezés védelme miatt van szükség. A műtrágya oldat ugyanis még a horganyzott csövek anyagát is támadja. Ha alkalmazása után az összes fémrészekről nem mossuk alaposan le, akkor a korrózió következtében a mütrágyaoldó tartály külsejére és belsejére is vonatkozik. Mütrágyaoldat kiöntözését lehetőleg szélmentes időben (éjjel) végezzük, mert akkor egyenletesebb lesz eloszlása. A műtrágya feloldása és kiszórása aránylag gyorsan megtörténik. Ha a szivattyú vizszállitása 1200 1/p, akkor óránként kb. 280-430 kg műtrágya öntözhető ki. 17. VÉDEKEZÉS DEFLÁCIÓ ELLEN HOMOKTALAJOKON ÖNTÖZÉSSEL Magyarország területén mintegy 2 millió 400 000 kh a homoktalaj. A homoktalajok közül 3 önálló tájat alkot: a Nyírség, a Duna-Tisza közi homokhátság és a somogyi homokhát. A Nyirségben és a somogyi homokháton a talajképző kőzet savanyu, mig a Duna-Tisza közi homokhátságon meszes homok, melyhez helyenként különböző mennyiségű lösz is keveredett. E tájakon 150-200 évvel ezelőtt nagykiterjedésü homoksivatag terült el, melynek homokját a szél évről évre tovább szállította. Elődeink óriási munkát végeztek a homokvándorlás megakadályozása érdekében: erdősités, fasorok, tanyafásitások, gyümölcsösök, szőlők szeliditették meg a szél erejét, s ezenkívül olyan eljárásokat alkalmaztak, mint a szalmatrágyázás, zöldtrágyázás, melyekkel részben fedetté tették a talajt, illetve a talaj szervesanyagkészletének gyarapitásával kívánták a homokverés - sok esetben igen nagy kárait mérsékelni. Napjainkban is számos tudományos kutatás folyik, amelyek zöme valamilyen kötőanyaggal (pl. bentonit) szüntetné meg, vagy csökkentené a defláció kártételét. Nagyüzemi szocialista mezőgazdaságunk a homoki táj eddig kialakult képét fokozatosan módosítja, átalakítja. A nagy táblák kialakítása eddigi fásításokat megszüntet, ugyanakkor az igen nagy felületen végrehajtott talajforgatás és tereprendezéssel a felszínre hozott laza homok miatt a defláció kártétele nőhet. Rendkívül nagy érdek fűződik tehát ahhoz, hogy homoktájainkon gazdálkodó üzemeinkben - a különböző adottságok mellett - 85 -
