Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

17. Védekezés a defláció ellen homoktalajokon öntözéssel

az alkalmazható leggazdaságosabb megoldással védekezzünk a defláció kártételével szemben.

Négy éves vizsgálataim szerint az egyik ilyen lehetőség az öntözés. Régi tapasztalat az, hogy elsősorban a száritó tavaszi szelek, másodsorban - növényzetmentes állapotban - a nyári, nyárvégi szelek fuvásakor a legnagyobb a homok mozgékonysága. A téli viharok - még ha erősebbek is - nem veszedelmesek, mert a nedvesség összetapasztja a homokszemcséket", s nem mozog a futóhomok. De ha a nedvesség mint összetartó erő megszűnik, a futóhomok visszanyeri mozgékonyságát. 1960 nyarán - a csőkutas öntözés kialakításával - egyes homoktalajokon megnyílt az öntözés; s ezzel a talaj rendszeres nedvesen tartásának lehetősége is. így volt vizsgálható, majd kialakítható a homok lefogó-öntözés módszere.

Vizsgálataim szerint a csapadék mennyisége, megoszlása, lehullásának időpontja döntően befolyásolja a talaj nedvességállapotát és ezen keresztül a talaj ellenállását a szélerózióval szemben. A hőmérséklet a talaj nedvességállapotát ellentétes irányban befolyásolja. Az éghajlati tényezők közül legfontosabb a szél, különösen tartama és erőssége befolyásolja a defláció hatásfokát. A levegő párateltsége és nyomásának nem közvetlenül, hanem az éghajlati tényezők egymással összefüggő folyamatában van kisebb jelentősége.

A defláció kialakulásával kapcsolatos néhány főbb irodalmi megállapítás a Következő:

1. a nem erodálható frakciók nagysága 0,84 mm nagyságnál kezdődik, általában 1 mm felett van,

2. legalább 50 % nem erodálható frakció szükséges ahhoz, hogy a talaj a deflációnak ellenál jón,

3. a legerodálhatóbb nagyságú részecske átmérője 0,1 mm körül van. Ha ezt szembeállítjuk az Izsák- balázspusztai talaj mechanikai összetételével;

0,5 0,5- 0,25 0,10 0,05 0,02 0,002 0,25 0,10 0,05 0,02 0,002 mm

%

I. 0,60 16,60 67,40 10,40 1,40 1,72 1,88

H. 0,60 20,40 51,60 12,24 4,96 5,18 5,02

(Agrokémiai Kutató Intézet vizsgálata)

melynél a legnagyobb talajszemcse 0,5 mm akkor megállapítható,

hogy az ilyen jellegű homoktalajok a széleróziónak a legnagyobb

mértékben kitettek. Fokozza a veszélyt, hogy a humusztartalom

0,94 %-os, a leiszapolható rész pedig 3,6 %-os.

A nagyadagu (40-50 mm-es) vízzel való öntözés is segít, de nem elegendő a homokverés kártételének meggátlására. A homokverés előfordulási- 86 -