Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

2. Az öntözés üzemi feltételei, az öntöző üzemek berendezése

Különösen megnő ez a hiány a száraz, aszályos esztendőkben, amelyek pe- riódusszerüen vissza-visszatérnek hazánkban.

1,11. A termés biztonsága

Feltétlenül szólnunk kell az öntözésnek a termelés biztonságosságára gyakorolt hatásáról is. Ez különösen két esetben lehet döntő:- száraz, aszályos vidékeken, ahol öntözés nélkül a termelés abszolút bizonytalan, s a termés csapadékhiány esetén teljes pusztulásnak van kitéve;- igen belterjes, értékes kultúrákat termesztő, nagy hozamokat elérő üzemek esetében, ahol még a kisebb mértékű terméskiesés is nagy termelési értéket képvisel és messze meghaladja az öntözés költségeit.

A fenti esetektől eltekintve hazánkban csak a termelés biztonságáért - a szápaz és csapadékos évek közötti terméskülönbözetért - egyes esetektől és kultúráktól eltekintve nem érdemes az öntözést bevezetni. így az ön- tözés fő célja a biztonság megteremtése mellett elsősorban a hozamok foko- .zása.

2. AZ ÖNTÖZÉS ÜZEMI FELTÉTELEI, AZ ÖNTÖZŐ ÜZEMEK BERENDEZÉSE

(A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Üzemtani Tanszékének kutatása)

2.1. Az öntözés üzemi formái

Az öntözés során változó mértékben avatkozunk be a természetes vízgazdálkodásba. Az eltérő mértékű beavatkozás különböző következményeket támaszt mind az öntözés, mind az egész termelés vonatkozásában. Az öntözés üzemi formáján tehát a vízellátásba és a termelési tevékenységbe való beavatkozás mértékét és irányát értjük. Ezek szerint - üzemi szempontból - három csoportra bonthatjuk az öntözést:- rj^söntözés,- intenzív öntözés, (szántóföldi és kertészeti növények)- időszakos öntözés, (szántóföldi és kertészeti növények)

A rizstermesztés kiemelése azért indokolt, mert itt a mesterséges vízellátás a jelentősebb, a természetes csapadék csak kiegészítő jellegű.- 6 -