Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
7. Egyes növények termesztése öntözéssel
7.124. A rizs vízellátása A hazánkban köztermesztésben levő vagy abba a közeljövőben bevonható rizsfajták egyike sem ad a gyakorlati tapasztalatok szerint vizréteg tartása nélküli biztos és kielégítő termést. A "száraz" vagy "hegyi" rizs néven ismert fajták vizréteg tartása nélküli termesztésének Magyarországon jelenleg nincs gyakorlati jelentősége. A kísérletek szerint ugyanis azok csak laza-nedves homoktalajokon, a tenyészidő alatti 6-8-szori öntözéssel hoznak termést. Termesztésüknek azonban még a homoktalajokon is legnagyobb akadálya a nagyfokú gyomoso- dás. A rizs vízigénye a különböző fejlődési fázisokban nem egyforma. A rizsszem vizréteg nélkül gyorsan kicsirázik. Különösen káros a mélyebb (15 cm vagy annál mélyebb) viz. A vizben csirázó növények azután erősödnek meg gyorsan, amint leveleik a viz fölé jutottak. Bokrosodáskor a rizs a sekély - 5 cm körüli - vízborítást kedveli. A jó bokrosodásukhoz ugyanis nedvesség és fény szükséges. Ezt pedig sem a vizréteg tartása nélküli állapot, sem a mély vizréteg nem biztosítja egyidejűén. Bugahányás és virágzás idején a rizs nagyon érzékeny a helyes vizréteg tartásra. Ekkor a mélyebb viz bizonyult kedvezőnek. A mélyebb vizréteg (15-20-25 cm) ugyanis az éjszakai lehüllést jobban kiegyenlíti. A rizs bugahányáskor - augusztus első felében - az éjszakai hőmérséklet 12-14 C fokig is leszáll, a nappali 26-28 C fokról. A nappal felmelegedett mélyebb vizréteg megakadályozza a gyökérzóna éjszakai lehűlését. Teljes éréskor már fokozatosan csökkenthető a vizréteg vastagsága. Viaszérés elején pedig már az érés zavartalanul lefolyik akkor is, ha a talajon nincs vizréteg, csak nedves a talaj. A rizsnövény a tenyészidő alatt 1 kg növényi szárazanyag előállításához Kisújszálláson végzett méréskor 358-413 kg vizet használt fel. Ez nem több, mint amennyit pl. a búza felhasznál. Ezeket az értékeket, a transpi- ráció koefficienst az időjárási és tápanyagellátási viszonyok módosíthatják, azonban megállapíthatjuk, hogy a rizsnövényen átáramló vízmennyiség nem több, mint számos más olyan mezőgazdasági növényünk vízigénye, amelyeket vizréteg takarása nélkül termesztünk. A rizsvetések öntöző vízszükségletének kielégítésére felhasználására kerülő vízmennyiség kötött talajon 7200-8700 m3/kh között ingadozik. Áteresztő talajokon, pl,,a Duna-Tisza-közi meszes-szódás talajú vizzáró- réteg nélküli rizstelepek jó részén a tényleges vizfelhasználás a nagy szivárgási veszteség miatt gyakran 20-26 000 m3/kh mennyiséget is meghaladja. Méréseket végeztek az irányban, hová lett ez a hatalmas vízmennyiség? Átlagértékét a Szarvason mért, illetve számított adatok alapján a 5. táblázat tünteti fel. •-43 -
