Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - Mezőgazdasági követelmények a műszaki tervezéshez

- a két öntözés kezdete közötti időszakban megöntözendő un. „öntöző tömb ’ általában 3 vagy 4 táblát tartalmaz,

— a nagyüzemi tábla többszörösét alkotó, azonos növénnyel hasznosított, egyidőben öntözendő „mezőgazdasági tömb” területe maximálisan az öntözőtelep egyharmada lehet (a monokultúrától eltekintve), az öntözőtelepre az előzőekből következően három növénynél kevesebb nem tervezhető,- a hidraulikai méretezés alapjául szolgáló mértékadó üzemállás meghatározásánál az egy tagban öntözhető terület, az öntözőtelep nagyságától függően, annak egyharmada, egynegyede vagy kétszer egyhatoda, illetve egynyolcada lehet,

a szántóföldi és kertészeti növényeknél az intenzitás értéke a talajtól függően 7 —11 mm/óra között változik,

az intenzitás egyenletessége érdekében az utolsó rendű öntözőelemek vízszállítása 10%-kal térhet el egymástól.

Az öntözési egység kialakítása

Az öntözési egység alkotóelemei:- az üzemi egység (az a területegység, melyen belül az egy mellékvezetéken üzemelő szárnyvezetékek az öntözést maximálisan 6 nap alatt megvalósíthatják; lehet 1 + 1, 2 + 1, 2 2, 3 -+- 3, stb. üzemi egység),

— a tábla és

— a tömb.

Az öntözési egység kialakításának módszere

(Az öntözendő terület üzemszerű öntözésével kapcsolatos tervváltozatok kidől gozása)

— az üzemi egységek,

az öntözőberendezés mellékvezetékeinek elhelyezési változatai, a mezőgazdasági igények és a műszaki lehetőségek összevetésével a terület táblásítási, tömbelrendezési változatai,

a szivattyútelep helyének és a fővezeték elhelyezésének változatai, az üzemelési renddel összhangban a mértékadó üzemállás meghatározását jelenti.

Az öntözési egység (az öntözésre berendezett terület és az öntözőberendezés együttese) üzemszerű öntözéséhez szükséges vízhozam a tervezési alapadatok ismeretében meghatározható. A tervezés következő lépése az üzemi egység meghatározása a szárny vezetékek méretezésével. A továbbiakban az egyidejűleg öntözhető terület nagyságának (legkedvezőbb az egyhar- mad) majd az egy tagban öntözhető terület nagyságának (szóba jöhető esete: 1/3, 1/6, 1/4, 1/8) meghatározása következik. A méretezés az alap- és kapcsolódó változatok és a mértékadó üzemállás ismeretében elvégezhető. A modell vizsgálatok egyértelműen mutatják, hogy az öntözési egység tervezésénél az 1/3, illetve 1/6 egyidejűleg öntözhető terület kialakítása kedvező.

201