Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - Mezőgazdasági követelmények a műszaki tervezéshez

A jelenleg tervezés alatt álló esőztető öntözőfürtök az egységes mező- gazdasági alapadatokra készülnek. A felszín alatti fő- és mellékvezeték hálózat célszerű elrendezésével megteremthető a mezőgazdaságilag indo­kolt területnagyság egy időben, egy tagban történő öntözése. Hathatós segít­séget jelent az elektronikus számítógépek általános alkalmazása. A tervező mérnök számára lehetővé válik, hogy a nagyszámú változat vizsgálatából az optimális megoldást válassza ki. A gépi programok alkalmazása — a kézi számításhoz viszonyított jelentős beruházási költségmegtakarításon túl­menően — a mezőgazdasági igények egyre pontosabb figyelembevételét is jelentik. Az első gépi számítási módszerek az adott fő- és mellékvezeték- elrendezés esetén meghatározták a csőhálózat beruházási költségét. Az opti­mális megoldás sok változat vizsgálatából adódott. A gépi számítás gyors fejlődésére jellemző, hogy ma már rendelkezésre állnak olyan programok, melyek a mezőgazdasági alapadatok és főbb jellemzők megadása után önmaguk elvégzik a fő- és mellékvezeték-elrendezés vizsgálatát és az opti­mális változat méretezését. A mezőgazdasági követelményekre épülő új, korszerű műszaki tervezési módszert és segédletet a BME Építészmérnöki Kar Vízgazdálkodási Tanszéke készítette. TÁBLANAGYSÁG, TÁBLAMÉRETEK. ÖNTÖZÉSÜZEMELÉSI FELADATOK A tábla nagyságát a mezőgazdasági gépek gazdaságos kihasználásán kívül mezőgazdasági, illetve növénytermesztési, öntözőberendezés-gazdasá­gossági és öntözés-üzemszervezési tényezők befolyásolják. Mindezek figye­lembevételével a nagyüzemi szántóföldi tábla célszerű nagysága 30—70 ha, hossza 700—1200 m, szélessége 300—700 m között változik. A sablonos üzemelés és a mozgatható rész gépesített áttelepítésű megol­dása érdekében a tábla oldalai egymással párhuzamosak legyenek. A hatá­roló oldalak a derékszögtől maximálisan 30 fokos, illetve 60 fokos eltérése megengedett. A korszerű öntözés-üzemelés szükséges feltétele, hogy a táblán belüli ideiglenes vízelvezető elemek géppel átjárhatók és művelhetők legyenek. AZ ÚTHÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA ÉS OSZTÁLYOZÁSA A mezőgazdasági utak rendeltetésük szerint főgyűjtő-, gyűjtő- és dűlő- utakra sorolhatók. A táblát két oldalról szükségszerűen gyűjtőút határolja. A gvűjtőutat a tábla szélén húzódó vagy a táblák közötti dűlőül közvetlenül szolgálja ki. A főgyűjtőút egyesíti a gyűjtő utak forgalmát, az öntözőtelepet a gazdaság központjával és egyes létesítményeivel összeköti. A táblát minimálisan két oldalról út határolja. Az út a terepszintből kiemelve, kétoldali vízelvezető árokkal készül. Az útkorona szélessége főgyűjtő- és gyűjtőútnál 8 m, dűlő- (tábla közötti) útnál 4 m. A forgalmi sáv szélessége a főgyűjtő- és gyűjtőútnál 4 m. 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom