Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A termelés koncentrációjának és specializálódásának vizsgálata
A TERMELÉS KONCENTRÁCIÓJA ÉS SRECIAL1ZÁCIÓJA A termelés üzemi koncentrációja, a gazdaság és ágazatainak méretével, specializáltsága pedig a termelés irányával jellemezhető legkifejezőbben. A földterület a fejlesztési tervek szerint nem változik. Az ágazatok mérete viszont, különösen az állattenyésztési ágazatoké (1(5 ezer számosállattal, a bázisidőszakhoz képest 49%-al) növekszik. A növénytermesztési ágazatok méretében a gazdaságok jelentős változást nem terveznek. Kisebb mértékű arányeltolódás azonban várható. A gazdaságok specializációs törekvése a termelési irány változásával, illetve az ágazati árbevétel nagyságával szemléltethető a legjobban. Az árbevétel egyben az ágazat gazdaságban betöltött szerepére és az árutermelés volumenére is utal. A főágazatok árbevételének változását a 62. táblázatban mutatjuk be. 62. táblázat Az árbevétel megoszlásának alakulása (%) Bázisidőszak A fejlesztés utolsó évében Változás a bázis %-ban Növénytermesztés 55,3 40,2 42,5 Állattenyésztés 42,1 50,2 40,3 Szőlő-gyümölcs, egyéb 2,<i 3,6 S,2 100 100 100 A főágazatok árbevételeinek arányában a változás tehát az állattenyésztés jelentőségét, illetve a specializálódás folyamatát mutatja. A fejlesztési időszak utolsó évében a növénytermesztés összes árbevételen belüli aránya kevesebb ugyan, mint a bázisidőszakban volt, de a két időszak között az árbevétel volumene mégis mintegy 42%-os növekedést mutat. Szembetűnőbb a specializálódás folyamata, ha a fejlesztési tervvel rendelkező gazdaságokat termelési irányonként, a korábbiakban leírt módszer alapján csoportosítj uk. A 63. táblázat a termelési irány alakulását mutatja. A főágazatok árbevétel-arányának változását bizonyítja tehát a 62. táblázat, amely szerint olyan ágazatoknak van jelentős szerepe a fejlesztési időszak végére (szarvasmarha, sertés stb.), amelyek árbevétele a bázis- időszakban jelentéktelen volt. Látható tehát, hogy a koncentráció és a specializáció az állattenyésztés jelentőségét az árbevételben nagymértékben növeli. A gyümölcstermesztés csak kevés gazdaságot érint, ezért a továbbiakban a növénytermesztés és állattenyésztés koncentrációját — specializációját értékeljük részletesebben.
