Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A mezőgazdasági paraméterek kialakításának módszere és megfogalmazása a műszaki tervezés irányában
SZŐLŐTERMESZTÉS A szőlőről szólva a termelés célját és az annak megvalósításához szükséges körülményeket véve figyelembe, külön kell beszélnünk 1. a szaporítóanyag, 2. a csemegeszőlő, 3. a tömegbort adó szőlőfajták, 4. a minőségi bort adó szőlőfajták, 5. a történelmi borvidékek termesztéséről. Szőlőtermesztésünk a legutóbbi időkig általában kisüzemi és területhasznosító jellegű volt, emellett a termelés gazdaságosságát a rendelkezésre álló és olcsó emberi élőmunka tette lehetővé. A szőlőtermelés jelentős mértékben ma is kisüzemi jellegű. Az elmúlt időszakban, főként az 1960-as években azonban kialakultak a nagy termőképességű, meghatározott célú ültetvények. Különösen fontossá vált — elsősorban hazai ellátás céljára a fogyasztók által hozzáférhető áru-csemegeszőlő termelése. Az igen intenzív szőlőknél a kiegyenlített nagy termés egyre inkább csak öntözéssel várható. A tapasztalatok szerint túlzott volt a szakmai közvélemény félelme a kiegészítő vízellátásnak a termés minőségét csökkentő hatásától. Ez egyébként a borok megfelelő kezelésével pincegazdaságunk egyre kedvezőbb feltételei között — szintén veszít jelentőségéből. Várható ezért, hogy a szőlő öntözése termelési célonként változó mértékben az elkövetkező időszakban gyorsan növekszik. SZAPORÍTÓANYAG-TERMELÉS A szőlőtermelés önálló, attól többnyire üzemileg is elkülöníthető ága. Megkülönböztetünk gyökereztető és oltványiskolát, valamint a vesszőtermelés célját szolgáló anyatelepeket és törzsszőlőt. A gyökereztetésnél 1%-os eredésjavulás 3 ezer, az oltványnál 8 10 ezer Ft/ha többletbevételt jelenthet. Ezenkívül az I. osztályú minőség aránya is nő. Hazai és külföldi tapasztalatok szerint több év átlagában hazai vesszőgyökereztetésnél 30 40%, oltványgyökereztetósnól pedig 10— 15%-os eredményjavulás érhető el. Ezért a gyökereztető- és az oltványiskolákat egyértelműen öntöznünk kell. A vesszőtermelés célját szolgáló anyatelepek és törzsszőlők öntözése a tapasztalatok szerint szintén gazdaságos lehet. CSEMEGESZŐLŐ-TERMELÉS A csemegeszőlő-termelés az évtizedek óta folyó propaganda ellenére - egyes kivételektől eltekintve - csak az igen jó vízgazdálkodású és termőképességű hevesi tájon alakult ki. Az étkezési szőlő értékét nem annyira az egyes alkotórészek - cukor, sav, szín és aromaanyagok — abszolút mennyisége, hanem azok egymáshoz viszonyított aránya határozza meg, ezért a borszőlőnél több figyelmet érdemlő beltartalmi változás ebben az 137
