Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A mezőgazdasági tervezés új módszere
eszköz-ellátottsága, munkaerő-ellátottsága, hozamszintjei, árutermelése, felhalmozóképessége, főbb tényezők egyenkénti és együttes ráfordítás (főként eszköz) igénye, jövedelmezősége, hatékonysága. Néhány tényező meghatározására irányuló vizsgálat a kutató és felső- oktatási intézményekben már 1965-ben megkezdődött. E tevékenység meghatározott irányú, egységes célkitűzéseinek továbbfejlesztése érdekében folytatott tevékenység eredményeként elkészült a talajok öntözéses szempontú kategorizálása, az öntözőgazdaság (komplex) ágazatainak kialakítása és vizsgálata,- a tervezési alapadatok az öntözőrendszer agrár hasznosításához,- a genetikai talajtérképek (Agrokémia — OMMI), korszerű esőztető öntözőfürtök méretezése (Műszaki Egyetem), — a modellgazdaságok kialakításának szempontjai, a modellgazdaságok (komplex) ágazatainak felmérési és tervezési módszere (Gödöllői Agrártudományi Egyetem) KÖZPONTI TERVEZÉS A vízgazdálkodás országos feladatainak oldaláról kiindulva gazdaságiműszaki koncepció készült a Tisza-medence vízkészletének komplex fel- használására. E tanulmány nagy vonalakban meghatározza a Tisza vízkészletéből öntözővízzel távlatilag ellátható terület nagyságát, javaslatot tett a Kiskörei Vízlépcső megépítésére, a főmű (duzzasztómű-tároló) műszaki megoldására. A Kiskörei Vízlépcső megépítésére alapozott komplex vízgazdálkodási fejlesztési programként tanulmányterv készült a vízlépcső hasznosítására. A vízgazdálkodás korszerű követelményeiből kiindulva javaslat készült a Vízlépcső megépítése következtében öntözővízzel ellátható terület nagyságára (301 300 ha), az öntözőcsatornák műszakilag gazdaságos nyomvonalának felvázolásával pedig az öntözhető terület földrajzi elhelyezhetősé- gére. A tanulmányterv részeként — a terv gazdasági megalapozására — az öntözés korábbi tapasztalataiból és a mezőgazdaság fejlődésében várható általános tendenciákból kiindulva agrárhasznosítási koncepció kerül kidolgozásra az öntözhető terület egészére. A központi tervezés felsorolt szakaszaiban a következő konkrét alapok teremtődtek a főbb vízgazdálkodási létesítmények megtervezéséhez:- kijelölték a duzzasztómű létesítésének helyét, meghatározhatóvá vált a víztároló kapacitása, illetve az öntözésre felhasználható víz mennyisége, a térség átlagos növényszerkezete alapján a vízgazdálkodási létesítmények tervezésénél használatos öntözővíz-normatívák szerint kal- kulálhatóvá vált az öntöztető terület nagysága, a műszakilag legracionálisabb vízszállítási lehetőségekből kiindulva főbb körvonalaiban területileg elhelyezhetővé vált az öntözésfejlesztés. 104
