Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A mezőgazdasági tervezés új módszere
A vízgazdálkodási létesítmények tervezése meghatározott (belterjes) irányú, gyors ütemű mezőgazdaság- és öntözésfejlesztést, s ezzel együttjáró (előre kalkulált) hozam- és jövedelemtöbbletet tételez fel az érintett térségben (hatásterületen) levő öntöző mezőgazdasági üzemekben. Ezzel teljesítettnek tekinthető a vízgazdálkodás oldaláról kiinduló, az általános mezőgazdaságfejlesztés kérdéseit érintő tervezés „központi szintű” feladatának első lépcsője. TERÜLETI (REGIONÁLIS) TERVEZÉS A Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei jóváhagyott beruházási programjában rögzített öntözésfejlesztés gazdasági-műszaki céljának és kereteinek megfelelően a területileg illetékes megyei tanácsok és vízügyi igazgatóságok az érintett üzemek egyetértésével — javaslatot készítettek az I. kiépítési ütemben megvalósításra kerülő 69 000 ha öntözőtelep területi és üzemi elhelyezésére. A tervezés első szakaszában a regionális tervezés számára központilag meghatározott (lebontott) mezőgazdaságfejlesztési és öntözésfejlesztési feladat a területi elhelyezés megtervezésével teljesítettnek tekinthető. A központi tervezés számára egyébként is megoldhatatlan feladat lenne a mezőgazdaság- és öntözésfejlesztéssel kapcsolatos, megyénként és járásonként, de különösen üzemenként változó termelési, beruházási feladatok további megyei, járási, üzemi szintű „lebontása”. AZ ÜZEMI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGE A felülről tervező módszer, az általános, s éppen ezért csak a főművek műszaki paramétereinek tervezésénél és az előírt gazdaságossági számításoknál alkalmazható országos, illetve regionális normatívákat tudja felhasználni. Nem tudja kiaknázni (a nagyszámú megoldási variáció megtervezhe- tetlensége miatt) az üzemek természeti, közgazdasági és szubjektív adottságaiban rejlő tartalékokat, a konkrét üzemek termelési feltételeinek gazdaságos felhasználásában, kombinációiban rejlő lehetőségeket. Ugyanakkor ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása biztosítja leginkább az állami és üzemi beruházások gyors megtérülését. A Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei mind az állami főművek, mind az öntöző üzemekben megvalósított beruházások vonatkozásában döntően mezőgazdaságfejlesztési beruházások. A fejlesztésre fordított összegeknek tehát az öntözővizet felhasználó mezőgazdasági üzemekben az öntözéses gazdálkodás feltételeinek megteremtése érdekében beruházott összegek hatására minimálisan akkora jövedelemtöbbletnek kell keletkeznie, amekkorát más, hasonló nagyságú mezőgazdaságfejlesztési beruházás biztosított volna. Ugyanakkor az árutermelés volumenének olyan mértékű növekedése is szükséges, amelynek árképzése, forgalmazása, exportja során a mező- gazdaságban és a népgazdaság más szektoraiban keletkező több1 etjövedelem biztosítja az állami eszközökből megvalósított beruházások megtérülését. 105
