Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)
1. Alapadatok - 2. Az esőztető öntözési egységek helyszínrajzi kialakítása - 2.3 Az esőztető öntözési egységek kialakítása
mok az egymás mellé és egymás alá helyezett területegységek összes területét jelentik. Pl. a táblázat 3. oszlopának 4. sorában található szám (865,92 kh) azt jelenti, hogy a táblázat összeállításánál felhasznált területegység 6-szorosát négyszer helyeztük egymás alá és az igy kapott öntözési egységet háromszor helyeztük egymás mellé. A kérdéses öntözési egység területe tehát 4.3.6= 72 db területegységből tevődik össze (72x12,03 = = 866,16 kh). Az igy számított területnagyság azért különbözik kismértékben a táblázatban található területnagyságtól, mert a táblázaton ábrázolt területegység területének második tizedese már javított érték. (A táblázatban az esőztető egységek területének nagyságát ha helyett kh dimenzióban adtuk meg.) A III. táblázat azokat az esőztető egységeket, tartalmazza, amelyek a T =4,5 nap, H = 72 m, i = 10,0 mm/ó és n = 10 db alapadatokkal kiala-< e t kitható területegységből állíthatók elő. Felvetődik a kérdés, hogy a táblázatok sorait és oszlopait milyen nagyságú esőztető egységig célszerű folytatni. Ennek elsősorban a szivattyútelep vizszállítása, az alkalmazandó legnagyobb csőátmérő, valamint a gazdaságos létesítés feltételei szabnak határt. Az esőztető egységek táblázatos feldolgozás eredményeként a táblázatok a következő jellemző adatokat tartalmazzák: a területegység öntözési idejét T [nap]] a területegység nagyságát, F^ []kh, ha] egy szárnyvezetéken üzemelő szórófejek számát n [db] a szárnyvezetékek átlagos intenzitását T []mm/ó] a hidránsok távolságát, []m] az üzemi egység számyvezetékállásainak számát, N sz a területegységen egyidőben üzemelő számyvezetékek számát, N(db] az öntözési egység nagyságát, F []kh] az öntözési egységben szereplő területegységek számát N 0 A táblázatokban, a terület nagyságától és alakjától függően mintegy 50-60 db-ra tehető azoknak az esőztető egységeknek a száma, amelyek a gyakorlatban előfordulhatnak. A példaként felvett alapadatokból számított területegységekből összeállítható esőztető egységek száma, csupán központos szivattyutelepelhelyezést és egyféle fővezetékelrendezést feltételezve, mintegy 5000-6000-re becsülhető. Az öntözendő terület nagyságának ismeretében a táblázatokból kiválaszthatók azok a megoldási lehetőségek, amelyek egyáltalán szóbakerülhetnek. Pl: az F = 1200 kh kiterjedésű esőztető egység oldalarányait is tekintetbe véve, mintegy 40 féle megoldási lehetőség kínálkozik, ha az esőztető egységet a következő alapadatokkal kialakított területegységekből állítjuk össze:- 22 -
