Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

3. Az esőztető öntözési egységek vizsgálata

mm/6 nap

i = 7,5

T = 6 e

H = 72 m

t

n = 7-12 db

Az F= 1200 kh nagyságú esőztető egységek között természetesen vannak olyan megoldások, amelyek nem tükröznek gyakorlati eseteket (oldalarányuk, a sorok irányában mért távolság, és oszlopok irányában mért távolság hányadosa, 1:21 - 1:62), azonban kutatási szinten feltétlen szám- baveendok, a változatok 1/3-a azonban a gyakorlatban előforduló esetekkel azonos.

Az esőztető öntözési egységek helyszinrajzi kialakításának módszeréről egyértelműen megállapítható, hogy az bármilyen alapadat, bármilyen üzemelési rend esetén érvényes.

3. AZ ESŐZTETŐ ÖNTÖZÉSI EGYSÉGEK VIZSGÁLATA

Mielőtt az esőztető öntözési egységek részletes vizsgálatára rátérnénk, röviden összefoglaljuk azokat a jellemzőket, amelyek az esőztető egységek gazdaságos tervezését befolyásolják. Az előzőekben már szóltunk arról, hogy az esőztető egységek függetlenül területi kiterjedésüktől hidraulikai, üzemi, mezőgazdasági és gazdaságossági szempontok egyidejű figyelembevételével meghatározott területelemekből építhetők fel.

Az esőztető egységek helyszinrajzi kialakításához ezeket a területeleme- ket a felvett alapadatok alapján meghatároztuk. A meghatározás során a hidraulikai, üzemi és mezőgazdasági szemponttokai bizonyos mértékig szem előtt tartottuk, illetve a szempontok által kijelölhető tartományokat helyenként túl is léptük azért, hogy a vizsgálatok során adódó törvényszerűségek általánosításának lehetőségét ne korlátozzuk.

A hidraulikailag, mezőgazdaságilag és Uzemileg helyes elveken kialakított terül etelem ek, üzemi egységek, valamint területegységek a belőlük felépített esőztető egységekben is megtartják előző sajátosságukat, azaz hidraulikailag, mezőgazdaságilag és Uzemileg az egész esőztető egység is helyes elveken nyugszik. A gazdaságosságot tekintve azonban bizonyos mértékig más a helyzet. Ugyanis, ha több azonos nagyságú, de különböző oldalarányu (alakú) esőztető egységet építünk fel különböző - egyébként önmagukban gazdaságos - területegységekből, azok beruházási költsége különböző lesz. Ebből tehát az következik, hogy minden esőztető egység esetében külön-külön meg kell keresni azt, vagy azokat a területegységeket, amelyek a kérdéses esőztető egység legkisebb beruházási (épitési) költségét eredményezik.- 23 -