Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

1. Alapadatok - 2. Az esőztető öntözési egységek helyszínrajzi kialakítása - 2.3 Az esőztető öntözési egységek kialakítása

mm/ó, valamint n = 10 db-hoz tartozó területegységeket a 3. ábrán mutat- juk be. Az ábrán a területegységek szálességét, hosszát, területét az üzemelő- és tartalék szárnyvetékek kiindulás állását, haladási irányát, a szárnyvezetékállások- és hidránsok helyét is feltüntettük.

2.3 Az e8Őztető öntözési egységek kialakítása

A területelemek ill. üzemi egységek valamint a területegységek birtokában sor kerülhet az esőztető öntözési egységek helyszínrajzi kialakítására. Az öntözési egységek - előzőekben ismertetett - elemekből való felépítésénél figyelemmmel kell lenni arra, hogy az alkotó elemek öntözési ideje hány nap. Ugyanis az öntözési forduló (T), valamint az öntözési egységet

alkotóelemek öntözési ideje (T ) határozza meg, hogy az egész berende~e

zett terület - öntözési egység - területének hányad részét kell azonos időben megöntözni. Példánk esetében ez azt jelenti, hogy 6 nap alatt az öntözési egység 1/3 területét, mig 4,5 nap alatt az öntözési egység l/4 területét kell megöntözni, ha T * 18 nap öntözési fordulót veszünk alapul, mert csak igy tudjuk biztosítani az öntözési forduló ideje alatt az egész berendezett terület egyszeri megöntözését.

AT =6 nap illetve T =4,5 nap esetén, az előzőek figyelembevételé- e e

vei legkisebb öntözési egységként a területegységek 3, 6 illetve 4, 8- szorosát célszerű tehát választani.

A feldolgozást az áttekinthetőség érdekében táblázatos formában ajánlatos elvégezni. így a táblázatok soraiban és oszlopaiban, az előzőeknek megfelelően olyan nagyságú öntözési egységek kerülnek, amelyek mindegyike a kiválasztott területegység 6 illetve 8-szorosa. Ez egyben azt is jelenti, hogy a táblázatok adatai a kisebb (3, illetve 4-szeres) öntözési egységeket is magukban foglalják. A táblázatban szereplő öntözési egységek területe - az előzőekben elmondottaknak megfelelően -3,6 illetve 4, 8 egyenlő részre osztható, vagyis a berendezett terület nagyságától függően igy lehetségessé válik az öntözési egység l/3, 1/6, 1/4 vagy l/8-ad részének egyidejű öntözése.

Az elmondottakat kövessük végig egy példán, a n. táblázatban 1=7,5 mm/6 intenzitással, H = 72 m-^s hidránstávolsággal, n = 10 db

szórófejjel üzemelő területegységből állítottunk elő öntözési egységeket.

A táblázat 1. oszlopának 1. sorában - a táblázaton is feltüntetett - terü- legyegység 6-szorosa (6F^=72,16'kh) található. Az 1. oszlop 2. sora pedig

az előbbi területegység 12-szeresét, 3. sora 18-szorosát stb. tartalmazza. A táblázat 1. oszlopának utolsó sorában a területegység 204-szeresét találjuk, melynek területe F= 2453,44 kh. A táblázat további oszlopai úgy kaphatók, hogy a területegység 6-szorosát egymás mellé helyezzük. A táblázatot szemlélve megállapítható, hogy az oszlopok soraiban található szá.- 21 -