Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
4. A vízmosások rendezése
1/2 1/2 rUgyei felfelé álljanak. A fonás vesszőinek tövét a földbe szúrjuk és a felső végüket elfonva, visszafüzéssel kosárszerüen lekötjük. A fonás mögé földet töltünk, hogy a kiszáradástól megóvjuk (4—7. ábra). A nem élő növényi burkolatok közül megemlíthető a holt rőzseterités, melyet viz alatt is alkalmazhatunk. A rozsét ebben az esetben 10—15 cm vastagon terítjük az esésvonal irányában és rőzsekolbászokkal szorítjuk le. A rőzsekolbászok rögzítésére un. füles karókat alkalmazunk. Az egész terítést földdel borítjuk be és az alsó szélét alámosás ellen kőszórással biztosítjuk (4-8. ábra). A fenéklépcsők a vízmosás fenekének rögzítésére, a meglevő állapot stabilizálására szolgálnak. Anyaguk lehet rőzse, kő, beton illetve ezek kombinációja. 82 4—7. ábra 4—8. ábra
