Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Kronológia
1999. Elsősorban a rendkívüli ár- és belvíz miatt ebben az évben a Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szántóterületet 16%-át, összesen 62 ezer hektárt nem vetettek be a gazdálkodók. 2000. január 11. A belvízzel elöntött területek nagysága nem csökkent a lefagyás miatt, így továbbra is több mint 56 ezer hektárt borított a belvíz a KÖTIVIZIG területén. A folyók apadása lehetővé tette, hogy a szivattyúzás helyett egyre több helyen a gravitációs belvízelvezetést alkalmazzák, ám így is 32 szivattyútelepet kellett folyamatosan üzemeltetni. 2000. január 17. A KÖTIVIZIG területén 46 önkormányzat rendeltei belvízvédelmi fokozatot, húsz település első, tizennégy másod-, hat pedig harmadfokú készültségben védekezett a vizek ellen. Az érintett hat vízgazdálkodási társulat is hasonlóan fokozatba lépett. A FVM hivatala szerint Jász-Nagykun Szolnok megyében mintegy 44,5 ezer hektárt borított összefüggő, befagyott víz. Ebből 16,5 ezer hektáron őszi vetés, 17 ezer hektáron pedig szántó került víz alá. Rét-legelőből 7,5 ezer, míg egyéb mezőgazdasági területből 3,5 ezer hektárt érintett a víz. 2000. február 7. A meginduló olvadás hatására a belvízzel elöntött területek nagysága tovább nőtt. A KÖTIVIZIG területén már 70 ezer hektár, míg Jász-Nagykun Szolnok megyében 56 ezer hektárt borított a víz. 2000. február 8. A cianidszennyeződés elérte Szolnokot. A szolnokiakat, illetve a hat másik érintett településen - Újszász, Zagyvarékas, Szászberek, Tószeg, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol - lakókat arra kérték, hogy aznap 10 órától már ne használják ivásra a csapból folyó vizet, és ne is gyűjtsenek belőle, bár az nem mérgező. A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. - a Szolnoki Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt. kérésére - öt lajtos kocsit indított hétfőn reggel Szolnokra a biztonságos vízellátás érdekében. Cserkeszőlőről, illetve az Apenta, a Pepsi Cola, a Coca-Cola, a San Benedetto cégektől nagy mennyiségű ásványvizet és üdítőt ajánlottak fel a szolnokiaknak. A Budapesti Szeszipari Vállalat felajánlásaként érkezett egy kamionnyi ásványvíz, amelyet helyben szétosztottak. Szalay Ferenc polgármester 9-én délután már feloldotta a zárlatot, mert megállapították, hogy a vízmű hálózatába nem jutott be a szennyezett víz. 2000.február 4-11. Közép-Kelet-Európa történetének eddigi legnagyobb mértékű halpusztulását okozta a Tiszán levonuló cianidszennyeződés. A Kiskörei-tározóban a szennyezett folyóvíz irányított levezetése érdekében rendkívüli üzemrendet léptettek életbe. Ennek köszönhetően a szennyezés a Tisza főmedrében maradt, koncentrációja jelentősen csökkent és az alsóbb szakaszokon már nem okozott katasztrófát. Pintér Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vadgazdálkodási és Halászati Főosztályának vezetője elmondta: bizonyossá vált, hogy az összes halfajt, köztük a védett fajokat is veszély fenyegeti. A halpusztulás pontos mértékének felméréséhez a szennyeződés levonulásától számítva legalább 2-3 hónap szükséges, ám annak nagyságrendje biztosan eléri majd az ezer tonnát. 2000. március 12. A romániai eredetű tiszai nehézfémszennyezés nyomán operatív törzs alakult Szolnokon a védekezés megszervezésére és a konkrét teendők irányítására. A nehézfémmel teli víz fogadására ismét rendkívüli üzemmódra tértek át a Kiskörei-tározónál. Minden eddiginél magasabbra, 745 centiméter körülire emelték a tó felvizének szintjét, hogy minél kevesebb szennyezett víz jusson a Tisza-tó öblözeteibe. A „szennycsóva" március 16-án, a hajnali órákban ért Szolnokra. 2000. április 6. A Közép-Tisza vidékére egy nap alatt átlagosan egyhavi csapadék hullott, s megindult a folyók áradása. 2000. április 7. A KÖTIVIZIG teljes tiszai szakaszán, a Zagyván, valamint a Elármas-Körös visszaduzzasztással érintett, Kun- szentmárton-Csongrád közötti szakaszán elrendelték a III. fokú árvízvédelmi készültséget. 2000. április 19. Tekintettel arra, hogy a Tiszasüly-Nagykörű árvízvédelmi vonalon megcsúszott a töltés, a Megyei Védelmi Bizottság elnöke elrendelte kilenc Jász-Nagykun-Szolnok megyei település (Tiszasüly, Kőtelek, Hunyad- falva, Besenyszög, Jászladány, Nagykörű, Csataszög, Szóró-puszta, Doba-puszta), valamint az árvíz miatt veszélyeztetett tanyavilágban élő, összesen 22 ezer ember árvízi kitelepítését. 2000. április 20. A Közép-Tiszán levonuló áradás során addig soha nem látott magasságot, 1041 cm-t észleltek a szolnoki vízmércén, ami 67 cm-rel haladta meg az egy évvel korábban mért és évszázadosnak tekintett árvízi értéket. 2000. május-június A májusi és júniusi nagy meleg hatására az Alcsi-Holt-Tisza vízminősége jelentősen romlott, nagyfokú algásodás indult meg. A hőségnapokon igen jelentős 1,0-1,5 cm volt a holtág párolgása. A 108 hektáros 267