Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Kronológia
Alcsi-Holt-Tiszán a vízminőség javítására és vízpótlására az Alcsi-Holt-Tiszáért Alapítvány szerződést kötött a Tiszamenti Vízművek Rt.-vel szeptember végéig történő két millió köbméter víz leadására. 2000. június 16. Az Országgyűlés e napon elfogadott határozatának 10. pontja - a cianidszármazékokkal szennyezett víztömeg Magyarországra történő bejutásának napját-február 1-jétaTisza Élővilága Emléknapjává nyilvánította. 2000. szeptember 5. Dr. Hamar József vezetésével a szolnoki Tisza Klub elkészítette a kérészek (tiszavirágok) rajzás-intenzitását bemutató térképét. A cianid- és nehézfémszennyezés ellenére nyáron szokatlanul nagy számban rajzó rovarok bizonyították, hogy a szennyezés idején a Tisza völgyében a talajvízszint jóval magasabb volt, mint a mederben levonuló cianidos víz szintje. Ez pedig nem engedte meg azt, hogy a szennyezett víz bekerüljön a talajvízbe, így a folyómeder falában, 10-15 centiméteres vájatban élő és még „téli álmot" alvó kérészlárvák nem károsodtak. 2000. december 6. Befejeződött Örményesen a belvízlevezető rendszer kiépítése. A közel negyvenmillió forintos beruházás költségeinek jelentős része kormányzati forrásból származott, de a község önerőből is hozzájárult a munkálatokhoz, hiszen a településen az utóbbi két év alatt hatalmas problémákat okozott a belvíz. 2000. december 19. Hat település (Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jásztelek, Szászberek és Újszász) és a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megye Önkormányzat részvételével Szászberken megalakult az Alsó-Zagyva Menti Együttműködési Társulás. Elnöknek Kónyárné dr. Vasas Zsuzsanna szászbereki, helyettesének Kisbakonyi Zoltánná jásztelki polgármestert választotta meg a testület. A társulás célja volt, hogy az ország egyik legszennyezettebb folyója, a Zagyva ökológiai egyensúlyát helyreállítsa, a településeken a belvizes gondokat megszüntesse, illetve az idegenforgalmi lehetőségeket kiaknázza. 2000. december 22. Az érintett országokban hatályba lépett az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI), amely az EU új víz-politikája érvényesítésének legfontosabb eszköze. A meglévő szabályozásokat magába foglaló VKI célul tűzte ki az európai vizek jó állapotának elérését 2015 végéig. 2001. március 16. A tiszai vízszint emelkedése miatt harmadfokú árvízvédelmi készültség lépett érvénybe a Tisza Nagykörű feletti és a Kiskörei-tározó szakaszain, összesen 138 kilométeren. 2001. március 24. Szolnoknál reggel a Tisza 829 centiméterrel tetőzött. 2001. április 27. Az előző évi tiszasasi árvízi eseményeknek emléket állító „buzgár-emlékmű"-vet dr. Hajós Béla vízügyi helyettes-államtitkár avatta fel. 2001. május 3. Hatályba lépett „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről" szóló 49/2001. (IV. 3.) sz. Kormányrendelet, amely a mezőgazdasági tápanyag-gazdálkodás szabályozásával, ezen belül az istállótrágyák, hígtrágyák felhasználásának, valamint tárolási körülményeinek szabályozásával kívánja elérni vizeink állapotának javulását és védelmét. A Kormányrendelet meghatározta a nitrátérzékeny víz, és a nitrátérzékeny terület fogalmát, valamint a vizek védelmét szolgáló intézkedések sorát. Ennek alapján Jász-Nagykun-Szolnok megyében két térséget, a Felső-Jászságot négy településsel (Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Pusztamonostor) és a Tisza-tó környékét nyolc településsel (Abádszalók, Kunmadaras, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentim- re, Tomajmonostora) jelöltek ki. 2001. június 7. Lerakták a túrkevei gyógyfürdő központ alapkövét. A Széchenyi Terv keretében tervezett beruházást a Phare-program is támogatta. 2001. szeptember 13. Abádszalókon Varga Mihály pénzügyminiszter, a térség országgyűlési képviselője felavatta a megyei és a helyi önkormányzat közös beruházását, a hárommedencés és melegített vizű strandfürdőt. 2001. október 25. Megjelent „az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről" szóló 201/2001. (X. 25.) sz. Kormányrendelet, megfogalmazva azokat a kritériumokat, amelyeknek az ivóvíz meg kell feleljen. A lakosság számára szolgáltatott ivóvíz minőségi felügyeletének ellenőrző hatóságaként a Kormányrendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot jelölte ki. A rendelet 6. számú melléklete tételesen felsorolta azokat a településeket, amelyeken 2009. december 25-ig biztosítani kell az arzén-, bór-, fluorid-, valamint a nitrit- és az ammonium határértékek betartását. 268
