Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Kronológia
érintette. Az összegyűjtött mintegy 50 mázsa haltetem összetétele vegyes (busa, süllő, keszeg), jellemzően nagytestű példányok pusztultak el. A sekélyebb vízterekben tapasztalható halpusztulás okaként az élettér beszűkülését jelölték meg. Ez a halak számára kedvezőtlen változás a májusban szokatlan hirtelen vízhőmérséklet-emelkedés, a szélsőséges kánikulai időjárás, ennek következtében föllépő oxigénhiány, a planktonok elszaporodása és a Tó vízszintcsökkenése miatt következett be. 1997. A VÁTI közreműködésével elkészült a Tisza-tó Turizmus Fejlesztési Koncepciója. 1998. március 11. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendeletet adott ki a nem jogi személyiséggel rendelkező Területi Vízgazdálkodási Tanácsok (TVT) megalakításáról. A TVT-k az adott régió vízgazdálkodási feladataival kapcsolatban javaslattételi, véleményezési és értékelési jogosultsággal rendelkeztek. 1998. május 13. Miniszteri rendelet nyomán a Közép-Tisza vidéki Intéző Bizottság jogutódjaként létrejött a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, amely a Tisza-tóval kapcsolatos idegenforgalmi feladatokat koordinálta. A társadalmi szervezet első elnöke HerbAly Imre lett, a titkári feladatokat Kerekes László látta el. 1998. június 10. Herbály Imrének, a Tisza-tavi RIB elnökének vezetésével megalakult a Közép-Tisza vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács (KÖTI TVT), melynek társelnöke dr. Kaposvári Kázmér, a Víz-és Csatornaművek Koncessziós Rt. vezérigazgatója lett. Alakuló ülésükön foglalkoztak a Szolnok és térségének ivóvízellátása szempontjából fontos tartalék vízbázissal, valamint Kőtelek község belterületi vízrendezésével. 1998. november 21. A tiszai árvíz Kiskörénél meghaladta az addigi legmagasabb vízállást, Szolnok városánál (897 cm) is csak 13 cm hiányzott az új maximumig. 1998. Túrkevén kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat. 1999. március 15. A tiszai árvízre tekintettel a Kormány a Közép-Tisza egész vonalára kiterjedő rendkívüli készültséget rendeltei. A folyó március 21-én Szolnoknál csúcsmagasságon, 974cm-en tetőzött. A többi folyókon (Zagyva, Tárná, Hortobágy-Berettyó) is a korábbi maximumokat 40-80 centiméterrel meghaladó vízszintek alakultak ki. 1999. június 22. Jászárokszálláson - hogy mentsék az árokszállási házakat, embereket - átvágták a Szarv-ágy patak menti depóniát, és a kiömlő víz elárasztotta a jászdózsai határt. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a Szarv-ágy patak érintett szakaszát négy évtizede nem kezelték, ugyanakkor a Tárná magas vízállása miatt a folyó nem tudta fogadni a patak megduzzadt vizét. A két település között évekig tartó vita alakult ki arról, hogy a keletkezett milliós károkért kit, és mennyiben terhel a felelősség. 1999. július 12. A Mátrában lezajlott heves esőzés hatására a Hanyi-csatorna vize megduzzadt, kiáradt medréből és elöntötte Hevesvezekény községet. 1999. július 12. A Zagyva árvize miatt meg kellett nyitni Jásztelki szükségtározót. 1999. július 14-15. A Zagyva áradása Jászteleknél 650 cm-rel tetőzött, amely ott a legmagasabb vízállása lett a folyónak. Ezt az értéket 2010-ben megközelítette egy újabb árvíz. 1999. augusztus 17. A szolnoki 32 000 m3/d kapacitású szennyvíztisztító telep átadás-átvételi munkái befejeződtek, s megindult a próbaüzemelés. 1999. november 26. Ebben az évben már harmadjára sújtotta Cserkeszőlő belterületét komoly belvíz. Becslések szerint a belvíz 150-160 hektár belterületi részt érintett, sok ház ismét közvetlen veszélybe került. Mivel a település saját erőből nem tudta volna finanszírozni a védekezési munkálatokat, annak milliókra rúgó költségeit a cser- keszőlői vállalkozók állták. 1999. december vége A KÖTIVIZIG összesen 33 szivattyútelepet üzemeltetett a belvízmentesítés érdekében. Az átemelt víz- mennyiség - elsősorban a fagyos időjárás hatására - napi egymillió köbméter alá csökkent. A területi elöntés azonban maradt, a megyében mintegy 29 ezer hektárt borított víz. Három súlyos helyzetben lévő település - Kétpó, Cserkeszőlő és Kuncsorba - belterületének mentesítésére geodéziai felmérés történt és vízelvezetési javaslat készült. Kétpó belterületének mintegy 50-60%-át borította belvíz. 266
