Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
A Közép-Tisza vidék fürdő- és hévízhasznosításának fejlődése - Fürdők-találomra
Abony A Nagyközségi Tanács az 1950-es évek második felében egy 287,6 m mély hideg vizes kútra telepítve építette meg a fürdőt, majd évekkel később 701,5 m-es fúrás nyomán 44 °C hőmérsékletű vízzel melegítette medencéit. Az abonyi városi önkormányzatnak a fürdő vízellátására az igazi megoldást a 2001 augusztusában - a KÖTIVIZIG geológusainak javaslatára - a régi kút melléfúrásos felújításaként lefúrt 630,7 m mély termálkút jelentette. A beruházás egy nagyszabású, helyi termálprogram része volt, amelynek első lépéseként immár az új kút táplálta a strand összes medencéjét. Albertirsa Az 1980-as évek közepén az albertirsaiak összefogásából, minden külső segítség nélkül épült az akkor még egy medencés strand, amely 1986 óta - mint nyári fürdő - várta vendégeit. A fürdő termálvizét két 640 m talpmélységű fúrt (termelő+tartalék) kút szolgáltatja 41,5 °C, illetve 41 °C hőmérséklettel. A vizsgálatok szerint gyógyhatása elsősorban mozgásszervi megbetegedések, műtétek utáni kezelés esetén igazolt, de mérhető nőgyógyászati hatása is. A szolgáltatott vizet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 2010-ben minősítette gyógyvízzé.21 Berekfürdő A térség egyik legrégibb fürdőjének első 1186,5 m-es kútját még Pávai-Vajna Ferenc útmutatásai alapján fúrták 1927-ben, a Karcagtól mintegy tíz kilométerre fekvő néhány tanyából álló Berekpusztán. A következő évben a felszínre hozott 56 °C-os konyhasós, jódos hévíz laboratóriumi vizsgálata és a fürdőzők tapasztalatai tanúsították, hogy a víz kiváló a reumás, mozgásszervi betegségek gyógyítására, ivókúrára, így megkezdték Berekfürdő létrehozását.22 Az első kút 801,7 m-es párja is elkészült 1930-ban. Az 1970-es évektől a karcagi Városgazdálkodási Vállalat üzemeltette a fürdőt. A további fejlődést megalapozta, hogy a fürdő 2005-ben kapott egy újabb 797 m-es termál kutat azon az 575 m-es kúton kívül, mely eredetileg vízműkútnak készült, de 43 °C-os vize arra alkalmatlanná tette. Pávai-Vajna Ferenc geológus (bal oldalon) az első berekfürdői termálkút fúrótornya alatt 21 http://www.magyarorszag_gyogyfurdoi.abbcenter.com 22 Új Néplap, 1997. március 4. 245
