Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
A Közép-Tisza vidék fürdő- és hévízhasznosításának fejlődése - Fürdők-találomra
Az 1970-1980-as években a Tisza-tó kialakuló idegenforgalma Berekfürdő jelentőségét is folyamatosan növelte, olyannyira, hogy 1992-ben Berekfürdő - lakosságának szavazatával - levált Karcag városáról és önállóan kezdett gazdálkodni idegenforgalmi lehetőségeivel. Cegléd A történet itt is visszanyúlik a XIX. század első feléig, amikor is az 1935-ben fúrt artézi kút- ból 33 °C-os vizet nyertek a fürdő üzemeltetésére. Az 1959-ben létesített termálkút 64 °C- os vize lehetővé tette a Városi Tanács számára a további fejlesztést. 1987-ben próbafúrást végeztek a város határában, melynek eredményeként 1093 méteres mélységből 54 °C-os meleg víz tört a felszínre. A termálvíz nátrium-klorid-hidrogénkarbonát, valamint fluorid és jodit tartalmát tekintve a gyógyvizek csoportjába tartozik, mely kiválóan alkalmas mozgásszervi, reumatikus, emésztőszervi, bőrgyógyászati betegségek és az idegpályák rehabilitációs kezelésére.23 A 2000-es évek derekán a város élményfürdővel (akvaparkkal) kapcsolt kétcsillagos kemping megvalósításának terveit dédelgette. Képek a ceglédi fürdőből Cserkeszőlő Az ország legnaposabb térségében a 2500 lélekszámú és ugyanennyi üdülő lakosú Cserkeszőlőn található az ország legmelegebb gyógyforrása. A világháború idején, 1943-ban folytatott olajkutató fúrások hozták a felszínre 2311,5 m mélyből a fürdő alapításához vezető 83 °C-os hévizet. A nagy mennyiségben ásványi sókat tartalmazó vízre telepítették 1955-ben a cserkeszőlői fürdőt. Már az induláskor kiderült, hogy az alká- li-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz, jodid-ion tartalma következtében gyógyító hatással van a mozgásszervi betegségekre, sérülésekre, reumatikus és nőgyógyászati panaszokra, így 1972-ben gyógyvízzé minősítették. A fokozódó érdeklődés kielégítésére 1976-ban az üzemeltető Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat további kutat létesített, 1159,5 m mélyről 69 °C-os vizet nyertek. Ezt követően hosszú orvosi vizsgálatok eredményeként mindkét termálvizes kút vize gyógyvíz minősítést kapott. A felsorolt kutakat 2004-ben egy 1504 m mély, majd egy 1400 m mély termálkúttal egészítették ki. Ez utóbbi eredetileg egy magánkút volt, amellyel korábbi tulajdonosa a kezdetektől fogva fóliasátras kertészetet fűtött.24 1998-tól kezdődően az egész évben működő 23 http://www.magyarorszag_gyogyfurdoi.abbcenter.com , valamint Gál Mózes: Az Alföld gyógyfürdői és fürdői. Bp„ 1981. 24A geotermikus lehetőségeket kihasználva a község határában fóliasátrak alatt jelentős primőrültetvények (paprika, uborka, paradicsom) szolgálják a település lakóinak gyarapodását. 246
